Önök kérdezték, mi válaszolunk

MISAD KATALIN

A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához gyakran érkeznek helyesírási jellegű kérdések. A továbbiakban ezek közül válogattuk ki azokat, amelyek annak ellenére, hogy konkrét példákat tartalmaznak, általános érvényűnek tekinthetők, illetve amelyekkel a leggyakrabban fordultak hozzánk a közelmúltban az érdeklődők.

Az első kérdés – „Hogyan toldalékoljuk a betűszókat: az írott vagy a kiejtett forma alapján?” – a betűszók toldalékos alakjának írásmódjára vonatkozik. A betűszók valamilyen többszavas kapcsolat elemeinek kezdőbetűiből alakulnak ki. Javarészt tulajdonnevek (EU = Európai Unió, NOB = Nemzetközi Olimpiai Bizottság), kisebb számban köznevek (tv = televízió, vb = világbajnokság). A betűszók toldalékolását minden esetben kiejtett alakjuk irányítja, tehát figyelembe kell venni a hangkapcsolódási szabályszerűségeket, illetve az esetleges előhangzók megjelenését. A betűszókhoz a toldalékok kötőjellel járulnak: az EU-ban, a NOB-ot, Bp.-en, tv-zik. Ha azonban egy közszói betűszóban a betűző kiejtésnek megfelelően kiírjuk a magánhangzókat, a toldalékok kötőjel nélkül kapcsolódnak: tévézik, tébécés. A tulajdonnévi betűszók a melléknévképzős származékokban is megtartják alapalakjukat, azaz nagybetűs írásmódjukat: EU-s (szabályok), ENSZ-beli (vita). Ha a tulajdonnévi betűszó rövid a-ra, e-re, o-ra vagy ö-re végződik, a toldalékoláskor a kiejtésben bekövetkező nyúlást nem jelöljük: MTA-val, ELTE-re.

Sokaknak okoz gondot az idegen írásmódú összetételi tagot tartalmazó szerkezetek írása, ezt bizonyítja a következő kérdés is: „Miért kell kötőjellel írni a show-biznisz szót?” Az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete külön fejezetet szentel az ilyen típusú összetételek írásának. Eszerint kötőjellel kapcsolódik az utótag azokhoz az idegen szavakhoz, amelyek vagy néma betűre végződnek, vagy az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan, bonyolult betűegyüttes jelöli. Mivel a show-biznisz összetétel utótagját (biznisz) az átírási szabályoknak megfelelően ma már magyarosan írjuk, előtagjának ejtésmódja viszont különbözik írásmódjától, szinte adja magát a kötőjeles rögzítési forma. Ha viszont az idegen írásmódú előtag utolsó betűje a nyelvünkben is megszokott hangértékkel rendelkezik, válasszuk a teljes egybeírás lehetőségét: baseballmérkőzés, grizzlyvadászat, peelingterápia.

A „Miért írjuk rövid l-lel a keveslem igét, ha a kevesell hosszú l-lel írandó?” kérdéssel anyanyelvi versenyre készülő középiskolás tanulók fordultak hozzánk. Az -ll képzős igék (tipikus jelentésük: ’valamilyennek tart’, ’valamilyennek látszik’) különféle toldalékos alakjában akkor írunk hosszú -ll-t, ha a képző előtt magánhangzó áll: drágálljuk, furcsállná, sárgállott, nyilallás, szégyelli stb. Némelyik igének azonban olyan alakváltozatai is vannak, amelyekben a szóban forgó toldalék előtt mássalhangzó áll. Ezekben a formákban – igazodva a kiejtéshez – már csak rövid -l jelöli a képzőt. Ilyen kettősséget az alábbi igealakokban figyelhetünk meg: csekélyell – csekélyli, kevesell – kevesli, kékellik – kéklik stb. Néhány szópár -l-lel és -ll-lel írt tagjai között jelentésbeli különbség van, pl.: kicsinyel (’lebecsül’) – kicsinyell (’kicsinek tart’), sarkal (’cipőt sarokkal ellát’) – sarkall (’ösztönöz’).

Az irodához érkező leggyakoribb és legtipikusabb kérdésekre adott válaszainkat a közeljövőben is közzétesszük rovatunkban. Telefonos ügyfélszolgálatot szerdánként 9.00 és 13.00 óra között tartunk, ebben az időben az érdeklődők személyesen is felkereshetnek bennünket (Dunaszerdahely, Bacsák utca 140/13.).