Névföldrajzi konferencia Pozsonyban

A tanácskozás a család- és keresztnévkutatás areális szempontú vizsgálatára – és egyben más társtudományokkal, például a történeti földrajzzal, a dialektológiával, a szociolingvisztikával stb. közös pontokra – irányította a szakemberek és a résztvevők figyelmét. A konferencia hazai előadóinak többsége a mai magyar névkincsnek, illetve névhasználatnak a magyar–szlovák történelmi, nyelvi és kulturális kapcsolatokból eredő jellegzetességeivel és következményeivel foglalkozott. Lanstyák István a tulajdonnevekkel összefüggő nyelvi problémák kezeléséről tartott előadását a nyelvmenedzselés-elmélet keretébe helyezte. Vörös Ferenc a több évszázados közös múlt nyelvi következményeit hangsúlyozva a szlovák eredetű családnevek területi sajátságait vázolta fel a történeti és a jelenkori korpusz alapján. Misad Katalin a szlovákiai magyar nők névhasználati jellegzetességeit mutatta be a vonatkozó törvényi szabályozások, valamint egy névhasználati felmérés tükrében. Bauko János azokat a keresztnévadást befolyásoló tényezőket térképezte fel és jellemezte, amelyek a rendszerváltást követően előtérbe kerültek Szlovákiában. Illés Attila doktorandusz a Csallóközben folyó személynévkutatások eddigi eredményeit ismertette a résztvevőkkel. A konferencia két szlovák előadója is a több ponton érintkező családnévkincs areális vonatkozásaival foglalkozott: Pavol Žigo beszámolt a tulajdonnevek szlovák–magyar szempontú retrospektív vizsgálatának eredményeiről, Iveta Valentová pedig Békéscsaba szlovák és magyar személyneveit illetően vizsgálta a névátadás-névátvétel folyamatát. A Magyarországról és Erdélyből érkezett szakemberek a magyar és egyéb kapcsolódó nyelvek névanyagának areális hatásairól tartottak előadást. Fábián Zsuzsanna az olaszban fellelhető magyar tulajdonnevekre, különösen a személynevekre hívta fel a figyelmet. Szilágyi-Kósa Anikó a magyar és a német nyelv vonatkozásában vizsgálta az interetnikus kapcsolatok hatását a névválasztásra. Benő Attila a román–magyar nyelvi kapcsolatok következtében kimutatható névkincsbeli sajátosságokkal foglalkozott. A téma természetéből adódóan az egyes előadásokban hangtani, morfematikai, lexikai, szemantikai, ortográfiai, dialektológiai, etimológiai problémák is felvetődtek, ezek nem egy esetben a nyelv történetiségével, a kontaktológiával, a magyarországi és az anyaország határain túl élő kisebbségek, valamint szomszédos népek és nyelvek kutatásával is érintkeztek. A rendezvényt a Szlovák Kormány Kisebbségi Biztosának Hivatala és a Pozsonyi Magyar Intézet támogatta. (MiK)