Nem lehet jegyet kapni a Szelmenc-drámára

Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz. A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet – csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán–szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok... Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, a Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül… Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játék.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"226318","attributes":{"alt":"","author":"MTI Fotó: Szigetváry Zsolt","class":"media-image","height":"321","title":"Zelei Miklós (balról a második) évtizedek óta együtt él a kettézárt faluval","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]A darab szerzője, Zelei Miklós 1994 óta kutatja Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét (amit meg is írt A kettézárt falu című kötetben). Az ikerfalu a magyar királyság szerves része volt 1920-ig, ekkor Csehszlovákiához került. Az első bécsi döntés után újra Magyarországhoz tartozott. A második világháborút követően, amikor a Szovjetunió nyugatra tolta határait s bekebelezte Kárpátalját, az ikerfalu kisszelmenci része a Szovjetuniónak, Nagyszelmenc újra Csehszlovákiának jutott, a határt pedig a falu főutcáján húzták meg. A szerzőnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a kettézárt falu ügye nemzetközi visszhangot kapott, és Szelmenc főutcáján végül elbontották a még a rendszerváltás után is álló vasfüggönyt, és 2005. december 23-án megnyitották a határátkelőt. A Zoltán újratemetve című tragigroteszkben Zelei Miklós az idestova húsz éve folyó különös határkutatás tapasztalatait összegzi. Egzisztencializmusa – „azért vagyunk a világon, hogy otthon is idegenben legyünk benne” – a humanizmust ébreszti föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli. Az előadás különlegessége és egyben hitelének záloga, hogy olyan társulat – a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) – előadásában kerül színre, amelynek tagjai a darabbeli határhelyzetet mindennapjaik részeként élik meg. Szereposztás: Zoltán újratemetve (Lőrincz Csaba emlékére) Вистава  Закарпатського обласного угорського драматичеого театру Міклош Зелеї Перепоховання Золтана  Gyimocska szovjet közhatárőr: MELNYICSUK OLEG Zoltán Zoltán: RÁCZ JÓZSEF Juli: TARPAI VIKTÓRIA Pártszekretár Jancsi: SZABÓ IMRE Pártszekretár Jancsiné: BÉRES ILDIKÓ Dr. Zoltan idegsebész: KACSUR ANDRÁS Anna: VASS MAGDOLNA Izumrud Abdullovics Szultannuradov: IVASKOVICS VIKTOR Lityinant Glubinko: SŐTÉR ISTVÁN Tejbusz Irina Szergejevna: OROSZ MELINDA Bözse néne kolhozista: KACSUR ANDREA Jenci bácsi: VARGA JÓZSEF Pásztor Elemér helyi római katolikus pap: TÓTH LÁSZLÓ John Zoltán: FERENCI ATTILA Mary: GÁL NATÁLIA Danyiela: DOMÁRECKÁJÁ JÚLIA Újságíró: OROSZ IBOLYA Díszlet, jelmez: ALEKSZANDER BELOZUB A darabról bővebb információk itt.