Nagyszabású történelmi trilógia Husz Jánosról a Cseh Televízióban

A filmet, amely az utóbbi évek egyik leglátványosabb cseh kulturális projektje, május utolsó három napján láthatják a nézők. "Meggyőződésem, hogy a trilógia méltó hozzájárulás a nagy cseh reformátor emlékének megőrzéséhez" - nyilatkozta Petr Dvořák, a televízió vezérigazgatója újságíróknak.    A Cseh Televízió a filmet a francia-német ARTE kulturális filmcsatorna közreműködésével készítette, hogy könnyebben megtalálja az utat a külföldi nézőkhöz. Az ARTE július elején tűzi műsorára az alkotást.      A film rendezője Jiří Svoboda, a forgatókönyvet Eva Kanturková írta. A film felvételeit történelmi helyszíneken forgatták, a szereplők számára több mint 1500 jelmezt készítettek. A költségek mintegy 50 millió koronát tettek ki.      Husz János (1369-1415) tragikus sorsát korábban a legendás cseh rendező, Otakar Vávra filmesítette meg 1954-ben.     A cseh prédikátor, egyetemi tanár és nagyhatású vallásreformer máglyahalálának 600. évfordulója alkalmával Csehországban számos rendezvényt tartanak. Az életét és munkásságát bemutató kiállítás április végén nyílt meg a prágai Károly Egyetemen, amelynek Husz a rektora volt.    A Nemzeti Könyvtár galériájában május közepe óta mintegy 40 korabeli értékes kéziratot és krónikát tekinthet meg a nagyközönség. Kiállítások és megemlékezések lesznek Csehország más városaiban is.    Husz János papi és tanári tevékenységében magáévá tette a korabeli egyházi reformerek, elsősorban John Wycliffe tanait. A prágai Bethlen-kápolna prédikátoraként erélyesen ostorozta az egyház korruptságát és romlottságát, amiért összeütközésbe került az egyházi vezetéssel.    Bírálta a kora társadalmi viszonyait is, ezért tanai az egyszerű, vagyontalan városi és a falusi nép körében is nagyon népszerűek lettek. A Károly Egyetemen szót emelt a németek túlsúlya ellen, amiért a csehek szemében nemzeti nagysággá nőtt. A Husz tanaiból kinőtt huszitizmus, a huszita egyház máig a csehek nemzeti egyházának számít.    A reformer papot 1409-ben kiközösítették az egyházból. Ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár menlevéllel meghívta a konstanzi zsinatra, hogy elsimítsa az egyház és Husz közti ellentéteket. Miután Husz továbbra is kitartott eszméi mellett, a zsinat bizottsága halálra ítélte. Husz János 1415. július 6-án Konstanzban eretnekként máglyán megégették.    A Vatikán Husszal kapcsolatos álláspontja csak 1999-ben változott meg, amikor II. János Pál pápa kijelentette, hogy sajnálja Husz kegyetlen halálát, és az egyház reformerének ismerte el.   Husz János kivégzésének napja, július 6. ma állami ünnep Csehországban.