Mindörökre James Dean

SZABÓ G. LÁSZLÓ

James Dean csillaga, csaknem hatvan évvel a halála után, még mindig fényesen ragyog Hollywood egén. Sztárok jönnek, sztárok mennek, ám a legenda, amelyet korai halála szült, tovább él. Alacsony volt és rövidlátó, tehetségével, izgalmas egyéniségével mégis a legnagyobbak között találta magát, ahol gyorsan fel tudta mérni, mit vár tőle a világ.

„Az emberi nagyság egyetlen titka, hogy képes légy áthidalni az élet és a halál közti szakadékot, hogy tovább élj a halálod után is. Számomra az igazi és egyetlen siker a halhatatlanság.”

Ezt ő fogalmazta meg így, minden idők egyik legjobb és leghíresebb amerikai filmszínésze, a gátlásos, sokszor tévelygő, félszeg fiatalember, aki pályája legelején, amikor még senki sem ismerte, producereknek könyörgött, hogy próbafelvételt készítsenek róla, bezárt ajtók mögött ácsorgott, hogy rendezők közelébe férkőzhessen. Hollywood híres Cézárjai sokáig úgy gondolták, nem nekik való nyersanyag. „Iszapmennyország!” – vélekedett a stúdiók világáról ő, a bátortalan, a kiegyensúlyozatlan, a befele dühöngő, de már okkal lázadó. „Hollywoodban, a reklámügynököktől az egyéniségüket is úgy veszik az emberek, mintha kocsit vennének” – mondta, de akkor már Marlon Brando volt az eszményképe. Nehezen indult be a pályája, s ő sokat szenvedett emiatt. Mintha érezte volna, hogy nem lesz sok ideje. Sem várakozni, sem filmezni, sem élni. Kisebb tévészerepek után a Broadwayn is sikerült feladathoz jutnia. Ő volt az arab férfi André Gide Meztelen című regényének színpadi változatában. Bár a darab rendezőjével rengeteg összetűzése volt a próbák során, a kritika dicsérte, az év legjobb pályakezdő színészének járó díjjal jutalmazta. 1954 elején járunk, másfél éve van még hátra. Elia Kazan volt, aki csúcsra futtatta. Neki adta Cal Trask szerepét Steinbeck regénye, az Édentől keletre filmváltozatában.

„Minden apa iránt gyűlöletet táplált, megszenvedte az anyja hiányát – nyilatkozta róla Kazan. – Bosszúálló volt és gyanakvó. Üldözési és magányossági komplexusoktól szenvedett. Ő maga volt Cal Trask.”

Ekkor még mindig csak egy pulóvere és egy farmernadrágja van, de a nyakába már kendőt köt. A fehér trikót és a piros bőrdzsekit majd az Ok nélkül lázadó forgatása idején hozza divatba. Egyébként ebben a filmben is a hozzá illő figurát alkotta meg: a kiegyensúlyozatlan, szorongásokkal és elfojtott lázadással teli fiút, aki számára már-már elviselhetetlen a lét. Egyetlen film van már csak hátra: az Óriás. Alighogy túl van a forgatáson, 1955. szeptember 30-án gépkocsibalesetben életét veszti. Még el sem búcsúznak tőle, amikor már gipsz mellszobrát árusítják. Összeroncsolódott piros Porschéját pénzért mutogatják, aki tud, tör belőle magának.

Szomorú, boldogtalan, elégedetlen ember volt. Oscar-díjat nem kapott. Nem ivott és nem kábítószerezett. Nem a Beverly Hillsen lakott. Korai halálával mégis gondoskodott arról, hogy amíg világ a világ, örök túlélő maradhasson. Dokumentumfilmek tucatja után ki tudja, hány játékfilm is készült már róla. A legemlékezetesebb Mark Rydell 2001-es rendezése, amelyben a pályakezdő James Franco formálta meg őt.

Hollywood most újabb nagy dobásra készül. Life (Élet) címmel Anton Corbijn viszi filmre James Dean életének rövidke szakaszát. Mégpedig azt, amelyet Dennis Stock fotóriporter társaságában töltött nem sokkal a végzetes száguldás előtt. Stock és Dean 1955-ben ismerkedett meg, és együtt utaztak New Yorkba, majd a színész szülővárosába, Fairmontba, hogy közben egy egész fotósorozat születhessen Dean korábbi életének színhelyeiről. A közös munka váratlan barátságot eredményezett a két férfi között, s ez a képekről is leolvasható. Dennis Stock egészen közel tudott férkőzni az egyébként meglehetősen zárkózott Dean lelkéhez. Ötven évvel a sztár halála után könyvet írt közös útjukról. Stockot a vértelen vámpírsztorikkal berobbant Robert Pattinson játssza, James Deant pedig az Erő krónikájában és a Lincolnban feltűnt Dane DeHaan, aki már Antal Nimród Metallica-filmjében is szerepet kapott. Hideg, átható tekintetű a srác, benne is van valami nyugtalanító.

Könnyű őt elképzelni Stock híres fotóján, amelyen Dean kivert kutyaként dacol a világgal az esős-szeles New York-i utcán.