Nem tudom, kinek jut eszébe, amikor az egyszer használatos, majd eldobandó kis fotómasinát a kezébe veszi, hogy ő akarva-akaratlanul a fotográfia történetében a felfedezésének mérhetetlen jelentőségével azonos forradalmi változás tanúja.
Mindennapi ismeretlen
# Igaz, amit a kezében tart, az a múlt, de amit egyelőre nem pontosítható, de igen közeli időn belül megvásárol, az a végtelen jövő. Legalábbis a digitális fényképezés esetében.
Tehát itt tartjuk kezünkben az eldobható fotómasinából kivett, fényérzékeny emulzióra exponált képeket rejtő harmichat képkockás filmet és egy digitális jelekel teleírt, talán ezernél is több felvételt rejtő aprócska adathordozót. A kettő közé időben besorolható fotótechnikai találmányok sorát számos magyar feltaláló is gyarapította. Bödők Zsigmondnak a dunaszerdahelyi NAP Kiadónál most elindult Magyar feltalálók című ismeretterjesztő füzetzorozatának első része a fotográfiával foglalkozik. ĺrhatnám azt is, hogy Petzval Józseftől a Nobel-díjas Gábor Dénesig, ami persze igaz, de még sok más ismerettel együtt.
Ha belegondolunk, hogy Petzval József optikai felfedezései nyomán megalkotott torzításmentes lencserendszereinek műanyag utódai teszik lehetővé az eldobható kisgép használatát, akár el is képedhetünk. Más kérdés, hogy miként viselkedünk, ha tudatosítjuk, hogy majd a következő évek csodáját ismerhetjük meg, ha technológiailag sikerül legyszerűsíteni Gábor Dénes lézer segítségével készülő hologramjainak – tehát a teljes térbeli képeknek – digitalizált rögzítését. Hátborzongatóan szép érzés lehet az a büszkeség, hogy a számítógépet feltaláló Neuman János és a hologramot felfedező Gábor Dénes találmányát a modern technológia a mindennapokban használatos fotográfiák készítésére szolgáló masinában egyesíti majd. Az már csupán elhanyagolható apróságnak tetszik, hogy a lézersugárral rögzített teljes térbeliséget adó kép rögzítéséhez nem kell a jó öreg optika.
Bödők Zsidmondnak a fotográfia magyar feltalálóit bemutató munkája ugyan még nem említi ezt a lehetőséget, hiszen laboratóriumi feltételek között léteznek ezek a berendezések. Tudományos híradások szólnak arról is, hogy előbb-utóbb valóság lesz a holografikus mozi, s ha már mozgó térhatású képekkel bűvöljük el magunkat, akkor miért ne nézegethetnénk ilyeneket a Gábor Dénes elvei alapján gyártott, ma már egyre terjedő lapos képernyőkön számítógépeink segítségével.
Mi mást írhatnék? Bödők Zsigmond munkáját élvezet volt olvasni, s bizonnyal az lesz mindazoknak, akik a ma már mindennapi használati tárggyá lett fényképezőgépet a kezükbe veszik. Közelebb kerülnek a modern kor egyik legegyszerűbb, ugyanakkor több tudományágat egybekapcsoló találmányához. Megismerhetik a tudományt szolgáló fényképezés módozatait. Az meg egyenesen felkavaró gondolat, már ha végiggondolják, hogy hamarosan eltűnik a fényérzékeny ezüztnitrát vegytani fejlesztéseit hordozó film, s helyette a digitális fényképezőgépeink lemezeiről holografikus képeket nézegethetünk a szobánkban. Mondjuk egy kínai váza a térhatású hologram révén anélkül lesz a birtokunkban, hogy valaha is pénzt adtunk volna érte.
(Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók I., NAP Kiadó, Dunaszerdahely 2001)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.