Mi a közös a szalonban és a stúdióban?

A múltkor arról írtam, hogy szalon szavunk jelenleg igen kedvelt üzletek és különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások neveként. A szalon mellett hasonló „karriert” futott be az utóbbi időkben stúdió szavunk is. E szavunk olasz eredetű: az olasz studio jelentése ’tanulmány, dolgozószoba, műterem’. Jelenleg szótáraink a magyarban három fő jelentését rögzítik: 1. Rádió- vagy tévéközvetítés céljára fölszerelt helyiség (pl. hatos stúdió); rádió, tévé épülete; 2. (Kisebb) filmműterem; fényképész műterme; 3. (Film)művészek kísérletező, alkotó köre, műhelye (pl. Balázs Béla Stúdió, stúdiószínház). Az utóbbi időben azonban egyre többször figyelhetünk fel e szónak a szótárban rögzítettől eltérő használatára: a szalonhoz hasonlóan a stúdiót is szívesen választják üzletek, vállalkozások nevének. A példákat elemezve az alábbi fő csoportok különíthetők el:

a) Építészet és lakberendezés: Mivel az építészet kreatív, sőt művészeti tevékenység, építészeti vállalkozások neveként a stúdió szó választása érthető. Talán ebből alakult ki e szó használata lakberendezéssel foglalkozó, bútorokat és lakberendezési tárgyakat áruló üzletek neveként. Az elemes konyhabútorok, az amerikai típusú konyhák elterjedése magyarázhatja a konyhastúdiók „elszaporodását”. Köztudott, hogy ezek az üzletek a vevők egyedi igényei szerinti konyhák megtervezésére, elkészítésére szakosodtak.

b) Számítógépes programokkal, elsősorban honlapkészítéssel, látványtervezéssel, számítógépes grafikával foglalkozó vállalkozások, ezen belül is kedvelt a PC stúdió név.

c) Oktatással foglalkozó cégek (pl. London Stúdió Nyelviskola) – az internetes adatok alapján ezekből az előzőeknél jóval kevesebb van. Ebben az esetben a stúdió szó választását valószínűleg a tanulásra való asszociáció indokolta.

e) Egyéb vállalkozások, elsősorban kozmetikai vagy egyéb szépségápolási szolgáltatásokat nyújtó cégek, ilyenek pl. a műkörömstúdiók.

Az előző cikkben tárgyalt szalon és a most tárgyalt stúdió szavunkkal alkotott összetett szavakat megvizsgálva sok egyezésre figyelhetünk fel, azaz ugyanahhoz szóhoz járulhat mind a szalon, mind pedig a stúdió szó, így tehát létezik bútorszalon és bútorstúdió, fürdőszobaszalon és fürdőszoba-stúdió, hajszalon és hajstúdió, masszázsszalon és masszázsstúdió, fitneszszalon és fitneszstúdió, szépségszalon és szépségstúdió, kozmetikai szalon és kozmetikai stúdió, műkörömszalon és műkörömstúdió. Az ilyen nevet viselő vállalkozások tevékenységi körét, a nyújtott szolgáltatásokat megvizsgálva nagyon nehéz, szinte lehetetlen megállapítani, miért döntött a tulajdonos az egyik esetben a szalon, máskor meg a stúdió név mellett. A névválasztás ezekben az esetekben valószínűleg már semmilyen kapcsolatban sincs a szalon és a stúdió szavak alapvető megkülönböztető jelentéselemeivel, azaz az első esetben az ’elegáns, kellemes helyiség’, a másik esetben a ’valamilyen alkotómunka, kreatív tevékenység végzésére szolgáló helyiség’ jelentésekkel. A tulajdonos valamilyen jól hangzó, „nyelvsemleges”, „nemzetközi”-nek tűnő néven akarta megnevezni vállalkozását, s ebből a szempontból lényegtelen, hogy a szalont vagy a stúdiót választja-e.

A stúdió szlovák változata, a štúdio hasonló jelentésfejlődésen ment át, és a szótárban is rögzített ’műterem’ és ’kísérletező alkotóműhely’ jelentésén túl igen gyakran előfordul az itt már említett esetekben is, ezt igazolják a nábytkové štúdio, interiériové štúdio, fitness štúdio, solárne štúdio, kuchynské štúdio stb. kifejezések.