Mert olvasni kell

Margó lesz, mert olvasni kell – üzeni idén a fesztivál. Válogatni pedig van miből, például a Margó-díjra esélyes tíz kötetből. Családtörténetek, felnövéstörténetek, generációs történetek, emigrációtörténetek, nőtörténetek uralják az idei mezőnyt. Ez utóbbihoz tartozik, hogy – Virginia Wolf után szabadon – úgy tűnik, egyre több magyar nőnek van saját szobája, a női szerzők (és a női nézőpontok) ugyanis idén öt helyet foglalnak el a tízes listán. (Nem mellesleg: a díjra jelölt könyvek teljes sorában is hasonló volt az arány.) 

Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című debütáló kötetével már találkozott a friss magyar irodalmi termést érdeklődéssel figyelő olvasó, méltán kapott figyelmet, amikor felkerült az Aegon Irodalmi Díj idei shortlistjére. A tizenhárom novella elbeszélői minden esetben nők, akik elsősorban diszfunkcionális kapcsolatokról, az emberek közötti távolságról és eltávolodásról osztják meg apró történeteiket. Nagyrészt nők mesélnek az identitásukat formáló traumákról, idegenségélményről, ki- és bevándorlásról Gáspár-Singer Anna elbeszéléseiben, a Valami kék című kötetben is. Czakó Zsófia Nagypénteken nem illik kertészkedni című kötetének novelláit az elbeszélő személye fűzi össze, aki részben felnőtt nőként mesél humorosan, ironikusan a külföldi boldogulás, az új olasz életbe való beilleszkedés megannyi apró-cseprő tapasztalatáról, míg a történetek másik felében a gyermekkori énje veszi át a szót, és az egykori otthon, a magyar kisváros tipikus miliőjét rajzolja meg a maga logikája szerint. Meglepetés a listán Babarczy Eszter neve – a neves kritikus, publicista, egyetemi oktató ilyen minőségében többkötetes szerző, de a Margó szempontjából csak a széppróza számít, így A mérgezett nő mégiscsak irodalmi debüt. Nem is akármilyen: huszonkét kőkemény novella egy nő/a nő különböző életkorokban megélt testi-lelki szenvedéseiről. Felkerült a listára Nyáry Luca Vigyázat, törékeny! című regénye is: főszereplője egy 16 éves lány, aki elveszíti az édesanyját, és minden segítő szándék dacára egyedül vergődik a gyászában. 

És akkor nézzük a férfias arcéleket is. Halmai Róbert Nagyapám című regénye formabontó családtörténet: egy dobozból tárgyak, fényképek, levelek, apró emlékek kerülnek elő, és megnyitják a lehetőséget egy sosem volt (lehetséges, alternatív, fiktív) nagyapa 20. századon átívelő, apró képekből összeálló életútjának a rekonstruálása előtt. Nagy Gerzson Délután Apámmal című novellafüzére (avagy: „regény közökkel”) a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére húzza vissza az olvasóit, egy vidéki város kollégiumába, ahol a kamasz elbeszélő életében éppen olyan fontos a Depeche Mode, mint az almabor és az apai tekintély elleni lázadás. Kamaszfiú a főhőse Zsembery Péter Vigyázz, kész című regényének is valahol a rendszerváltás utáni Magyarországon; minimalista, töredékes, nyers és dühös hangon elmesélt történetei mögött csak sejteni lehet a mérgező otthoni légkör, a folyamatos magány, a kiszolgáltatottság, a nem létező gyerekkor kemény tapasztalatait. Nagyon is mai, már-már anekdotaszerű az alaphelyzete Hegyi Ede A senki című regényének: főhőse egy frissen végzett bölcsész, aki hirtelen szembesül a munka világával, előbb alulfizetett vendéglátós, majd a multik térfelén próbálja megállni a helyét. Végezetül még egy (véres) csemege: a zsánerirodalom elsőkönyves képviselői a tízes listáig érve sorban kihullottak a Margó rostáján, csak Szelle Ákos maradt fenn; a skandináv krimit pszichothrillerig toló Sebek a falon főhősét magába szippantja a múlt és a magyar mélyvidék mocsara, miközben hullanak az emberek.

A listát egyébként a Könyves Magazin szerkesztőiből álló előzsűri állította össze, a győztesről szakmai zsűri dönt. Csütörtökön a Várkert Bazárban, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár nyitó délutánján rendezik meg a díjátadót, ekkor derül ki, ki csatlakozik a Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár alkotta nagy M-es sorhoz. 

Bár megtartják, és már ez is kisebb csoda, a koronavírus-járvány azért érezhetően rányomja a bélyegét a négynapos budapesti fesztiválra, amely ma már (normális esetben) éppolyan népszerű, tömegeket vonzó esemény, mint az Ünnepi Könyvhét vagy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (idén mindkettő elmaradt). A szervezők a tolongós, tömörülős részt most kiiktatják a Margóról: nem vonulnak ki a Várkert Bazárba saját standokkal a magyar kiadók, azaz a megszokott formában elmarad a könyvvásár, de a legnagyobb netes könyvkereskedőház (egyben a rendezvény főszponzora) jóvoltából a bemutatott újdonságok megvásárolhatók lesznek a helyszínen. Elmaradnak a külföldi sztárszerzők is, bár néhányan bekapcsolódnak a fesztivál online programjába (pl. Sofi Oksanen, Jonas Jonasson, Stefan Ahnhem és a tajvani Wu Mung-yi). Az online (pót)megoldás a tavaszi Margón egyszer már jó ötletnek bizonyult, akkor háromszázezren tekintették meg a képernyő előtt ülve a fesztivál programjait, így az aktuális, őszi eseményekről is internetes közvetítést ígérnek a szervezők. Ami már csak azért is jó hír, mert a helyszínen ugyan négy nap alatt közel 60 könyvbemutatóra, beszélgetésre kerül sor, de a biztonságot szem előtt tartva a részvétel regisztrációhoz kötött, a nézőszám pedig korlátozott.