Megtréfálta a zsűrit

Olyan azonban még nem fordult elő, hogy a szerző, kettős csavarral, írói álnevet használt. Nagy volt a döbbenet, amikor a SZMÍT titkárnője a megadott számon felhívta a jó hírrel a neve alapján női győztest, és egy barátságos férfihang hallózott a vonal végén. N.Tóth Anikó ugyanis – harmadik csavarként – férje telefonszámát adta meg, ráadásul nem beszélték meg, hogyan is reagáljon egy esetleges pozitív értesítésre. Mivel írói álnevet felfedni nem ildomos, én sem teszem meg, hiszen ezzel ki is végezném az „illetőt”. Miért döntött úgy, hogy megtréfálja a zsűrit, azaz Tőzsér Árpádot, Grendel Lajost, valamint Keserű József irodalomkritikust?Ez egyrészt egy játék volt az identitással, másrészt Németh Zoltán kollégám tavaly engem is bevont egy egyetemi kutatási projektbe, amely az írói álnevekkel foglalkozott. Akkor néztem utána néhány álnévnek, és rendkívül érdekesnek találtam a témát. Az én írói álnevem viszont ennél régebbi. Publicisztikai jellegű írásaimat, például a Katedra című folyóiratban megjelent cikkeket így írom alá, vagy az álnév szignóját használom. Be is ütöttem az internetes keresőbe ezt a nevet, és egy csomó találatot kidobott, főleg oktatással, iskolaüggyel kapcsolatos írásokat. Ez alapján az ember joggal hiheti, hogy létező személyről van szó...Valójában igen, hiszen létezem, csak nem azon a néven. Egyébként az Arany Opus díj idei zsűrijének egyik tagja is így tett, vagyis beütötte a keresőbe a győztes novella szerzőjének a nevét, amelyet egy zárt borítékban kellett mellékelni. Képzelheti, mennyire meglepődött, amikor később megtudta, hogy az álnév mögött én rejtőzködtem. A hazai magyar irodalmi élet szereplői mind ismerik egymást, egymás munkáit, eredményeit, úgyhogy senkit semmi meglepetés nem érhet. Én viszont szerettem volna meglepetést okozni, és kíváncsi voltam a reakciókra. Aki figyeli az ön pályafutását, észrevehette, hogy N. Tóth Anikónak több énje is van, vagyis többféle dologgal foglalkozik. Írt már meséket, színpadi műveket, irodalmi tanulmányokat, esszéket, monográfiát Mészöly Miklósról, regényeket, interjúkötetet. Emellett tanít a nyitrai egyetemen.Szoktam viccelődni azzal, hogy az ikrek jegyében születtem, ezért eleve legalább ketten vagyunk. De ilyesmire sok példa van, akár a magyar irodalomban is. Vegyük például Csáth Gézát, aki orvosként civil nevén, Brenner Józsefként publikálta tudományos írásait, a szépirodalomban viszont írói nevén szerepel. Csáth Gézától egy ugrással az unokatestvéréhez, Kosztolányi Dezsőhöz érhetünk. Az Esti Kornél-novellák egyikének parafrázisával nyerte el idén az Arany Opus díjat. Az utolsó fölolvasás a főhős halálával végződik, önnél viszont a befejezés valaminek a kezdete...Ez az egyik kedvenc novellám az Esti Kornél-ciklusból. Ars poeticaként is olvasható, Kosztolányi az írói foglalkozás, illetve az irodalom mibenlétére kérdez rá benne. Korábban is próbálkoztam már újraírással, pár éve például Mikszáth Kálmán Gavallérok című művét parafrazáltam. Ez a novella a Palócföld című lap jubileumi Mikszáth-kötetében, az Ezek a kedves kis portékák című antológiában jelent meg, amelyben többek között Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina társaságába kerülhettem. Azóta foglalkoztat a gondolat, hogy a magyar irodalom nagy, emblematikus novelláit mai köntösbe bugyoláljam, illetve megvizsgáljam, hogyan működnek ezek a témák itt és most. Az első fölolvasás című díjnyertes novella cselekménye szerintem akár Kosztolányi korában is játszódhatna. Az egyetlen mai korra utaló dolog benne a „GPS-hangú nő” a telefonban. Egy nagy adag iróniát is érzek benne, a műkedvelő írók túláradó lelkesedésének ecsetelésétől az elképzelt felolvasás érzékletes leírásán át a szürke valóságra való utalásokig.Az eredeti műben is leginkább az irónia és a tragikum egymásba játszása, játszatása fogott meg. A Kosztolányi-novella a főhős halálával végződik. Ez metaforikusan is értelmezhető: Kosztolányit egész életében foglalkoztatta a kérdés, hogy vajon az író tovább élhet-e műveiben, ad-e lehetőséget az irodalom arra, hogy az ember meghosszabbítsa e világi létét. Noha az eredeti mű végkicsengése tragikus, végig ott van benne az irónia. Nos, ilyesmivel kísérleteztem Az első fölolvasás című műben. Mikor várhatunk öntől új novelláskötetet?Ezt akkor sem tudnám megmondani, ha már lenne egy kész kéziratom. Eléggé elidőző típusú szerző vagyok. Az év irodalmi alkotása pályázatra is olyan jeligét választottam, ami tükrözi ezt. Az „expolitio” ugyanis csiszolást, javítást jelent. Szeretem egy időre magukra hagyni a szövegeimet, majd visszatérni hozzájuk. (N. Tóth Anikó győztes pályaműve elolvasható a www.szmit.sk weboldalon.)