Macron az új francia államfő

Párizs. A voksok 66,06%-ával győzött Emmanuel Macron a franciaországi elnökválasztá-son, míg ellenfele, a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 33,94%-át kapta – a leendő államfő előtt komoly gazdasági és politikai feladatok tornyosulnak.

A korábban közölt részeredmények valamivel 66 százalék alatti győzelmet jeleztek Macronnak. A két elnökjelölt közötti különbség végül jóval nagyobbnak bizonyult a közvélemény-kutatásokban jelzetteknél, másrészt alacsony, 75% alatti volt a részvétel. Ráadásul a Nemzeti Front a szavazatok arányát tekintve megdöntötte saját rekordját. A 39 éves volt szocialista gazdasági miniszter hangsúlyozta: az Európa és az azt alkotó népek, Európa és a polgárok közötti szálak újraszövésén fog munkálkodni. Minden idők legfiatalabb leendő francia elnöke ígéretet tett arra, hogy Franciaország a terrorizmus elleni harc élére áll, és megvédi Franciaországot és Európát. A megválasztott elnök kijelentette, hogy a következő öt évben felelősségének tekinti a félelmek lecsillapítását és azt, hogy visszaadja a franciáknak az optimizmusukat. Mint mondta, elsődleges feladatának tekinti, hogy helyreállítsa a közélet tisztaságát.

Európa lelkendezik

Macron „nagyszerű győzelmet” aratott a franciaországi elnökválasztáson – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár. A politikus aláhúzta, a megválasztott elnök nemcsak hazájában testesíti meg „milliók reménységét”, hanem Németországban és egész Európában is sok ember bízik benne. A volt szocialista gazdasági miniszter „bátran Európa-párti” választási kampányt folytatott, és kiáll a világ iránti nyitottság és a szociális piacgazdaság mellett. „A legkisebb kétség sincs bennem azzal kapcsolatban, hogy jól együttműködünk majd” – emelte ki Merkel. „Franciaország mindig is központi szerepet játszott az Európai Unió építésében és továbbfejlesztésében” – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Macron megválasztott elnöknek írt gratuláló levelében. Tusk reményét fejezte ki, hogy Franciaország továbbra is konstruktív módon járul hozzá a közös kihívások megoldásához és az európai egység fenntartásához. „Boldog vagyok, hogy a franciák az európai jövőt választották” – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Kifejezte örömét afelett, hogy Macron választási győzelmével megvédte az erős és progresszív Európát. Az euró árfolyama több havi csúcsra ugrotta dollárral és a jennel szemben.

Nehéz örökséget kap

Emmanuel Macron megválasztott elnök gazdaságpolitikájának célja a vállalati tevékenység liberalizálása, ennek érdekében a héten hivatalba lépő új államfő azt tervezi, hogy módszeresen lebontja a gazdaság normatív szerkezetét és csökkenti az állam súlyát. Macron a következő öt év alatt 120 ezer közalkalmazotti állást szüntetne meg, ami 60 milliárd eurós megtakarítást eredményezne. Franciaország évek óta szenved a gyenge gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt. Több mint 3,5 millió ember munkanélküli, a munkaerőpiac túlságosan merevnek számít – ezen ugyancsak változtatna Macron. Jól jellemzi a Macron előtt álló kihívások méretét, hogy egyik ígérete szerint például 7%-ra csökkentené a munkanélküliséget. A probléma csak az, hogy Franciaországban 1990 óta egyszer sem járt 7% alatt a munkanélküliségi ráta. A következő öt évben – hitelek révén – 50 milliárd eurót pumpálna állami beruházásokba, a legkülönbözőbb szektorokba. Beszédes adat, hogy az euró bevezetésekor a francia és német életszínvonal nagyjából azonos volt; ma viszont az egy főre eső német nemzeti jövedelem már jó 20 százalékkal magasabb, mint a francia. Az utóbbi bő húsz évben a franciáknál csak Európa beteg emberei, a válságról válságra bukdácsoló olaszok tudtak gyengébb növekedést produkálni. Macronnak számos reformtervéhez szüksége van parlamenti többségre. Az elmúlt 15 évben a francia államfők nemzetgyűlési többségre építhettek. Ez azonban most bizonytalan, a politikai térkép mélyreható változáson megy keresztül. A nemzetgyűlési választások június 11-én és 18-án lesznek.

Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű véleménye szerint nehéz gazdasági örökség vár Macronra, aki a várható ellenállás miatt gazdasági reformterveinek felvizezésére kényszerülhet. A City vezető pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői értékelésükben kiemelték, Macron a munkapiaci reformokat tette reformprogramja elsődleges elemévé. A ház szerint, ha az új francia elnöknek sikerülne elérnie annyit reformtervei közül, hogy a munkaidőről szóló megállapodásokat vállalati szintre szállítsák le a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott ágazati szintről, és ha sikerülne felső határt szabni a munkaügyi bíróságok által elbocsátások esetére megítélhető kártérítések összegére, ez már „tisztes első lépést” jelentene a munkapiac rugalmasabbá tétele és a munkanélküliségi ráta csökkentése felé.

Hackertámadás történt

Vizsgálatot indított a párizsi ügyészség a Macron kampánycsapatát ért számítógépes támadás ügyében, amelynek eredményeként a belső levelezésből több ezer e-mail vált nyilvánosan elérhetővé az interneten – jelentette be az ügyészség. Az ügyészség „adatkezelő rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés és a levéltitok megsértése” miatt indított eljárást. Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) szombaton közölte, hogy jelentős mennyiségű adat és több álhír szivárgott ki a közösségi hálóra. Macron kampánycsapatának belső levelezéséből péntek éjjel több ezer e-mail vált nyilvánosan elérhetővé az interneten. (MTI, Index, Portf.)