Ma ünnepeljük a magyar kultúra napját

A külföldön működő magyar kulturális intézetek is különleges eseményekkel készültek az ünnepre: a legtöbb helyen kiállításokat, hangversenyeket, vetítéseket szerveztek. A Pozsonyi Magyar Intézetben ma délután négy órakor a Soproni Fotóművészeti Kör Fény-tér című kiállítását nyitják meg. A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Himnusz című versét. A mű öt évvel később, 1828-ban jelent meg először nyomtatásban, és fokozatosan a nemzeti identitás egyik jelképévé vált. 1844-ben pályázatot írtak ki megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A vers és kottája rövid időn belül több kiadást is megért, a hivatalos elismerés azonban évtizedeken át késett. Kevesen tudják, hogy a Himnusz csak 1990-ben került a nemzeti jelképek közé a címer és a zászló mellé. A Kölcsey Társaság 1995-ben díjat alapított abból a célból, hogy évente elismerje egy, a magyar kultúrában jelentős teljesítményeket elérő, a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításán fáradozó művész teljesítményét. A Kölcsey-emlékplakettet idén Vári Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító vehette át. Halász János, a magyar szakminisztérium kultúráért felelős államtitkára Szatmárcsekén, Kölcsey sírjánál a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotásának és egyben aranytartalékának nevezte a Himnuszt, amely szerinte nemcsak hazaszeretetre tanít, hanem arra is, hogy elfogadjuk magunkat, és a magyarság megtanulja értelmezni sorsát a saját történelemében. (MTI, juk)