A fesztivál nagyszínpada.
Lehet, hogy jövőre sem lesz Sziget
Kétséges a Sziget Fesztivál jövő évi sorsa, mivel a szervezők jelenleg még nem tudják, mennyit költhetnek az előké-születekre, és számíthatnak-e a külföldi látogatókra, akik a fesztiválozók csaknem 70 százalékát teszik ki. A hetijegy-árusítást normális esetben már októberben elkezdik, sokaknak ez a karácsonyi ajándékuk. A járvány miatt idén várniuk kell ezzel.
A Sziget szervezői idén az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy meg lehet tartani az augusztusi rendezvényt. A világjárvány kitörésekor még úgy tűnt, szerencsések ezzel a dátummal. Végül aztán mégis le kellett fújniuk a fesztivált, illetve csúsztatták 2021 augusztusára, biztosítva a jegytulajdonosokat, hogy nagyjából ugyanazt a programot kapják majd, amit idén beharangoztak. A helyzet azonban sokat változott.
Ez Európa egyik legnagyobb fesztiválja, több mint félmillió ember fordul meg az Óbudai Hajógyári-szigeten egy hét alatt. Emellett a Sziget egy jól csengő brand is: az elmúlt 8-10 évben már azelőtt elkezdték vásárolni a kedvezményes hetijegyeket Európa-szerte, hogy ismerték volna a kínálatot. Ez komoly eredmény, hiszen azt jelzi, hogy nem a sztárzenekarokért, hanem magáért a fesztiválért, a körítésért és az atmoszféráért rajongnak oly sokan a kontinensen, sőt még Ausztráliában is.
Évek óta ez Európa legnemzetközibb nyári rendezvénye. Egyáltalán nem szokványos jelenség, hogy egy fesztiválon magasabb legyen a külföldi látogatók aránya, mint a hazaiaké. A leghíresebb európai fesztiválnak számító nagy-britanniai Glastonburyn például 80 százalékban britek szórakoznak, és csak a fennmaradó 20 százalék a külföldről érkezők aránya. Hasonló a helyzet a dániai Roskildén és a nagy németországi fesztiválokon is. A Szigetre ezzel szemben már 2008 óta kevesebb magyar érkezik, mint amennyi külföldi. A tavalyi jegyeladások alapján a hazaiak alig 40 százalékban képviseltették magukat, de a korábbi években ennél alacsonyabb is volt már a magyarok aránya a Szigeten. Tavaly 106 országból érkeztek látogatók, olyan egzotikus helyekről is, mint Taiwan, Bolívia és Ghána. Rájuk most nem számíthatnak a szervezők, és nem is érdemes figyelniük, hogyan döntenek a külföldi fesztiválok a jövő évet illetően, hiszen a Sziget speciális helyzetben van, egészen más a közönség összetétele.
A jegyeladást már októberben meg szokták kezdeni, idén azonban a bizonytalan helyzet miatt ez lehetetlen volt. „Tavaly ilyenkor a bérletek 30 százalékát már eladták – márciusban, amikor a járvány felülírta 2020-at, már bőven 50 százalék felett jártunk – árulta el Gerendai Károly, a fesztivál alapítója a Forbesnak. – Fontos, hogy tudd előre a látogatottságot, hogy mennyit költhetsz, márpedig eddig mindig a jegyelővételen múlott, hogy mennyire tudjuk ezt tervezhetővé tenni. Most el se tudtuk indítani a jegyelővételt, és február-márciusig nem is lesz értelme elindítani, mert senki sem tud semmit előre a nyárról. (…) Nagy kérdés, hogy akkor szabad-e egyáltalán belevágni egy több mint tízmilliárdos költségvetésű rendezvénybe.” Gerendai úgy látja, márciusig még lehet húzni az időt, visszafogott költségvetéssel akkor még lehet értelme annak, hogy gondolkodjanak a fesztiválban, de a kockázat akkor is nagy lesz.
Ráadásul a világjárvány egy jelentősen megújult piaci stratégiába rondított bele. 2017-ben az egyik globális tőkealap, az amerikai Providence Equity Partners vette meg a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft.-t. A négy magyar tulajdonos eladta többségi, 70 százalékos részesedését a cégben, de a fennmaradó 30 százalék mellett továbbra is a kezükben maradt az irányítás. Megtartották menedzseri posztjaikat is: a cég operatív működéséért az alapító Gerendai Károly felel, 15 százalékos részesedéssel a zsebében.
A beruházók egy globális fesztiválportfólió kialakításán dolgoztak, a magyar menedzsment ennek fejlesztésében is szerepet kapott. Hároméves növekedési stratégiát dolgoztak ki, melynek első lépéseként 2018-ban a nagyszínpad sztárfellépőire csaknem 1 milliárd forinttal többet költöttek, mint a korábbi évben, 2019-ben pedig még félmilliárddal növelték ezt az összeget. Ez meg is látszott a kínálaton, olyan nemzetközi sztárfellépők is elérhetővé váltak számukra, akiket korábban nem tudtak megfizetni.
A járványhelyzet miatti bizonytalanság most azoknak a kisebb, illetve közepes nagyságú fesztiváloknak kedvez, amelyekre főleg hazai közönséget várnak – ilyen például a trencséni Pohoda is. A nagyobb rendezvények tervezése sokkal nehezebb, mivel eleve több befektetett pénz forog kockán. Ez alól a szabály alól is van kivétel: a jövő nyári fesztiválszezon első komolyabb, 220 ezres kapacitású rendezvényére, a barcelonai Primavera Soundra már minden jegy elkelt, a későn ébredők várólistára kerültek, és csak abban reménykedhetnek, hogy valaki visszaváltja a jegyét. Ez a fesztivál 2021. június 3–6. között zajlik.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.