Lehangoló vidékrajzok

Nagy Zsuka

Az utóbbi hónapok könyvterméséből kiemelkednek az olyan, talajvesztett életekkel, kilátástalan egzisztenciális helyzetben élőkkel foglalkozó kötetek, mint Antal Balázs Le című novelláskötete, Juhász Tibor önéletrajzi ihletésű, szociografikus novellaregénye, a Salgó blues, vagy Nagy Zsuka nemrég megjelent, Pigment című, a felszínnel nem törődő, a dolgok velejéig hatoló, fájdalmasan szép kötete.

A mostanában kiadott verseskötetektől szokatlan módon ez a könyv határozottan és nyersen a szegénységben tengődők mellett foglal állást. Teszi ezt olyannyira jól felépítetten, hogy alig vesszük észre, jócskán benne vagyunk a problémamegoldásnak jottányi esélyt sem adó, a nélkülözést napi rutinná és helyzetéből következően elfogadottá emelő világban, ahol a remény ritkán látott vendég. Nincs neki hely. Hogy is lenne? Ezt a környezetet nyújtja át Nagy Zsuka Pigmentje – miközben alapos terepszemléje a megértést teszi feladattá, a mit, miért, hogyan nyugtalanító kérdéseire keres és talál mindennél nyugtalanítóbb választ. Traumaköltészet ez, az együttérzés tökéletes súlyának megteremtésével. A verseknek szereplői is vannak, zömében kispadra kényszerített, talponállók karanténjában veszteglő emberek, akik „végignótázzák és hugyozzák az utcát, mert ilyen az élet, ennyi boldogság”. A Kádár Jánostól megörökölt linóleumon csúszkáló, ügyeskedésben jeles, morálban elégtelen, szegényszagú Magyarország lesz itt a maga őszinteségében látható. A fenevad módján leselkedő világ döbbenetes drámája a kényes középpont, az elmozdulás onnan esélytelen kísérlet, és a mindennapi túlélést csak nehezíti a feneketlen nyomor kiváltotta játszmák tömkelege, a másikon átgázolás kíméletlensége, a betárazott hazugságok és becsapások elkerülhetetlensége. Sejthető, nyomor és kegyetlenség alig mérhető mélységre tart itt igényt.

A reménytelenség nem a legjobb jelző egy verseskönyvről beszélve, kivéve, ha az a verseskötet az, ami: a remény elvesztésének fokozatait nyomon követő gyűjtemény. A kötet legerősebb, többek között Rakovszky Zsuzsa és Lackfi János szimpátiáját is elnyerő, branül szoba- és kórkamerák című ciklusában egy beteg ember életébe és egyre elviselhetetlenebb állapotába nyerhetünk bepillantást a napló-szerűen felépülő, csak erős idegzetűeknek ajánlott, a psziché felállította csapdákba vezető szövegekben.

A Pigment minden szempontból fekete könyv, feloldást csak a váratlanul felbukkanó humor jelent. „A szomszéd fiú csalja a barátnőjét. / Mikor találkoztunk, kitettem a lábam, / hogy felbukjon. Bocsánat, véletlen volt. / Mosolyogtam. Remélem, otthon is lebukik. / A kis köcsög.”

Helyenként becsúszik egy-egy rosszul kivitelezett hasonlat, jelző, semmitmondó elem, néhány vers elhagyása pedig nem keltett volna fájó hiányt, az összbenyomás azonban pozitív, jó könyv a Pigment. Olvasni nem szívderítő, de olvas-e ma valaki azért, hogy nyugalmat nyerjen?

Nagy Zsuka verseskötetének megismerése után megváltozik az életszemlélet, a világfelfogás. Ritka tapasztalat, amit a szerző közvetít: az együttérzés képességét adja át az olvasónak. S tehet-e többet egy jó verseskötet, tehet-e többet másokért, mint ezt a világból kiveszni látszó, érzékeny és tanító szándékú gesztust?

Ayhan Gökhan

Nagy Zsuka: Pigment. Orpheusz Kiadó, 2018. 116 oldal.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?