Ladislav Balleket a magyar olvasók is szerették

Hősei egyéni konfliktusaik mellett történelmi és társadalmi sérelmek hordozói, személyiségüket a folyamatos határváltozások, politikai és társadalmi mozgások alakították, illetve deformálták. Ballek érdeme, hogy olyan arcot tudott adni ezeknek a figuráknak, amely alapvető dolgokat árul el – történelmileg és egzisztenciálisan – az emberi boldogság és méltóság lényegéről. Világképét, társadalom- és történelemszemléletét, a szlovák–magyar együttélésről megrajzolt képét lehetett vitatni, annyi azonban bizonyos: írásai elgondolkodtató tükröt tartottak a többségnek és a kisebbségnek egyaránt.

„Balleket a huszadik század második felének legjelentősebb írói között tartja számon a szlovák irodalomkritika. Legjelentősebb művei a szlovák délvidékkel foglalkoznak, következetesen a romantika korára jellemző egyoldalú nemzeti ártatlanság szemszögéből. Az igazság iránti szenvedélyes szerelmét is ez determinálta – emlékezett vissza a kedden elhunyt íróra Szigeti László, a Kalligram Könyvkiadó vezetője. – Rendszerváltás utáni munkáit a Kalligram szlovák szerkesztősége gondozta, sokszor megjelent a kiadónkban, jó barátok lettünk. Nemcsak a prózáját, hanem publicisztikáját és diplomata munkásságát is a szlovák–magyar megbékélés elérhetőségének hite fűtötte.”

Műveivel nem csak az olvasók találkozhattak. A háború utáni Palánk történeteit egy kisfiú szemszögéből elmesélő Posta délen (Južná pošta) elbeszéléseiből 1987-ben Stanislav Párnický forgatott nagy sikerű filmet Jiří Bartoškával, Magda Vášáryovával és Peter Zemannal a főszerepben. A segéd (Pomocník) 1981-es filmváltozatát Zoroslav Záhon rendezte (a segédet Koncz Gábor alakította). A regény színpadi változatát több színház is színre vitte – a Komáromi Jókai Színház 2011- ben mutatta be A hentessegéd címmel. A második világháború után vagyunk: Riečan mészárosnak és családjának – felkelő múltjára való tekintettel – az új állam kiutal egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt megöröklik a régi segédet is. Volent Lančarič révén a család gyorsan elindul a meggazdagodás útján. Riečan nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel, számára idegen a városi légkör, ragaszkodik a régimódi elveihez, felesége és lánya azonban gyorsan alkalmazkodik. Ám ahogy gyarapodik a Riečan család vagyona, úgy mennek tönkre végérvényesen az emberi kapcsolatok. S nemcsak a család alakul át, hanem az egész háború utáni társadalom megváltozik.

A komáromi előadást a szerző fia, Rastislav Ballek rendezte. „Eleinte tartottunk attól, miként fogadják ezt az érzékeny témát a nézők, nem tűnik-e majd Komáromban provokációnak. Ehhez képest a darab az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere volt, a szakma és a közönség is szerette, a fiatalok pedig különösen jól fogadták – meséli Varga Emese, a színház dramaturgja. – Rastislav Ballek apokaliptikus, víziószerű, szinte szürreális előadást rendezett. Nem a politikára hegyezte ki a mondanivalót, hanem arra, hogyan darálja be a kisembert a történelem.”