Krasznahorkai László Libri-díjas, Bödőcs Tibor közönségdíjas

A 2016-ban alapított díj célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A magyar kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyekből válasszon a szakmai zsűri, illetve melyekre szavazhasson a közönség. A tíz döntős művet 150 könyvből választották ki. 

A szakmai zsűri tagjai idén Fullajtár Andrea színésznő, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színész, rendező, Beck Zoltán rockzenész és Károlyi Csaba irodalomtörténész voltak. Ez utóbbi így méltatta a győztes művet a csütörtök esti díjátadón:

„Egy regény, amelyben a kisemberek leghétköznapibb sorsa érintkezik a világmindenség fizikájával és zenéjével, és amelyben az emberek élete nem ér többet, mint a farkasoké. Egy regény, amelynek hőse akár én is lehetnék, de mégsem. Egy regény, amelynek hősével nem szeretnék ma a „kegyetlen éjszakában” találkozni, de mégis szeretném megérteni a lelkét. Egy regény, amelyben egyaránt szó van Angela Merkelről, a neonácikról és kedvenc zeneművemről, a Brandenburgi versenyekről – egy thüringiai ámokfutás során” – mondta laudációjában Károlyi Csaba irodalomkritikus, aki szerint kivételes erejű írónk új regényét ünnepelhetjük."

Március 30-tól május 10-ig több mint 21 000 szavazat érkezett a közönségtől. A legtöbb voksot Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatírája kapta. „Van ebben a könyvben minden, ami persze könyvben jó, de az életben sosem akartuk, ám mégis annyira kívántuk, vagy annyira felhúztuk kényes orrunkat, hogy megesett velünk: az erőszak keggyé nemesült, a szorongás biztonsággá, a félelem nevetéssé; és hajbókolni tanulunk a durva és érzéketlen, kinyilatkoztató néplélek előtt, vagy elhajolni előle, mindezt a megverni-megenni-megdugni trikolorja alatt. Ez tehát az a regény, amely megjelenésével megrengette, megrángatta, tépte-vonta a világot, amely mondatok tevepatáival tapodja, betűvágtával kopogja, szóharanggal kongatja, anekdoták lángnyelveivel lobogja az igazságot, és annak fordítottját, visszáját, fonákját, árnyékát, reciprokát, egy olyan országban, ahol az a törvény, hogy a sokaság kevésre se vigye, ahol mindőnk akarata, hogy a sólyom repüljön, a vakond túrjon, de legyen, aki megmondja, kiből lehet sólyom. A tigris kiscica ugyan, de a bajszával érdemes vigyázni!” – méltatta Beck Zoltán és Fullajtár Andrea a szatírát, annak nyelvezetét visszaadva.