Közelebb a költözködéshez

„Csak bízni tudok abban, hogy mindenki, aki az áthelyezéssel és felújítással kapcsolatban bárminemű ígéretet tett, állni is fogja a szavát.” Somogyi Tibor felvételeA remélhető változás a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság tevékenységének köszönhető. Sokan tudjuk, ám nem árt, ha újra elmondjuk, leírjuk, hogy mire is vállalkozott ez a bizottság.

Az Emlékmű Bizottság azért jött létre, mert évről évre szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy különböző rongálások, vandalizmus tárgya és áldozata lett a pozsonyi Petőfi-szobor. Azzal az eltökélt szándékkal hoztuk létre 2000 márciusában a bizottságot, hogy a szobrot elsősorban felújíttatjuk, és amenynyiben mód és lehetőség nyílik rá, megpróbáljuk másutt újra felállítani. A jelenleginél zártabb, védettebb helyen, ahol talán kevésbé valószínű, hogy a szoborrongálók áldozatává válik.

Hol tart jelenleg ez a, nevezzük úgy, szobormegóvási program?

Lezajlott a Városi Műemlékvédő Hivatal, a PAMING által a szobor rekonstrukciójára 2001 őszén kiírt versenytárgyalás, megvan a győztese, s a mi feladatunk, hogy megteremtsük a restaurálás anyagi feltételeit, és megpróbáljuk megvalósítani azt a régi szándékot, hogy új helyen állítsuk fel a nagyjavítást követően.

Létezik elképzelés az új helyről is?

Konkrét szóbeli ígéretet kaptunk mind az óvárosi polgármestertől, Ďurkovsky úrtól, mind a főváros főpolgármesterének helyettesétől, Demeterová asszonytól, hogy Pozsony belvárosában, a Medikus kertben lehetne felállítani, illetve újra felállítani a szobrot. Ez azért lenne ideálisabb a mostani helyszínnél, mert a Medikus kert egy tágas, régi típusú, hangulatos belvárosi park, amelyet éjszakára bezárnak, napközben pedig sokan látogatják, ezért a szoborrongálás valószínűsége kisebb, bár kizárni teljességgel nem lehet. Szándékosan beszélek ma, március 12-én még feltételes módban, mert az írásbeli megerősítés ez ideig nem érkezett meg, de bátor szívvel kijelenthetem, hogy a napokban várjuk.

Azt lehet-e tudni, melyik kivitelező nyerte meg a versenytárgyalást?

Nem, mert csak március 6-án zárult az eredményhirdetéssel, s jelenleg az óvási idő telik. Ha a harmincnapos időszakban nem történik óvás, a PAMING megköti a szerződést a pályázaton nyert kivitelezővel, aki 12 hónapot határozott meg a javítási munkálatokra. Mi, a bizottság szeretnénk belépni a szerződéskötésnek ebbe a pontjába, s megpróbáljuk elérni, hogy a 12 hónapot lerövidítsék 10-re. ĺgy jövőre a szabadságharc 155. évfordulóját, valamint Petőfi születésének 180. évfordulóját március 15-én a felújított szobor avatásával és koszorúzásával egy időben tudnánk ünnepelni.

S milyen pénzügyi keretekből képzelik el a felújítás és az átköltöztetés megvalósítását?

Mielőtt erre válaszolnék, felidézek egy-két tényt a szobor múltjából. Születése Wolfgang Riepl pozsonyi német újságíró ötlete volt, aki másokkal együtt azzal fordult a pozsonyi polgárokhoz, hogy állítsanak szobrot Petőfinek. A pozsonyi újságírók testülete felhívására megindult a gyűjtés. Mind Pozsony, mind Szlovákia multietnicitását bizonyítja, hogy a szobor közadakozásból állítatott annó dacumál nemzetiségre való tekintet nélkül.

Ezzel arra akar utalni, hogy a nagyjavítás és az átköltöztetés is közadományból valósulna meg? És gyűlik már a pénz?

Ha bírálat érte eddig az Emlékmű Bizottságot, akkor az azért volt, hogy miért nem végzi a gyűjtést sokkal aktívabban, miért nem csinál az ügy érdekében nagyobb reklámot. A válaszom, hogy eddig sem hallgattuk el a szándékunkat. Bizonyíték rá, hogy – jóindulatú embereknek hála – ilyen csendes diplomáciával, vagy ha úgy tetszik, suttogó propagandával is sikerült már hozzájutnunk némi anyagiakhoz. Nem akartunk olyasmire gyűjteni, ami még kevésbé volt biztos. Most viszont, miután lezárult a versenytárgyalás, s amint megkapjuk papíron a határozatot az új helyszínről, semmi akadálya annak, hogy még ezen a tavaszon az írott sajtóban, a rádióban, személyes megszólítással Pozsonyban, Szlovákiában és külföldön egyaránt közhírré tegyük a pozsonyi Petőfi-szobor felújításának és áthelyezésének a tényét, s ezzel együtt azt, hogy aki teheti, és szívügyének tartja, lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a költségekhez.

Gondolom, nem lesz elég csak állampolgári pénzekre támaszkodni?

Az csak a forrás egyik ága. A terv bekerült a szlovák kulturális minisztérium és a magyar kulturális minisztérium együttműködési megállapodásába is. A magyar kulturális minisztérium már az előző évben jóváhagyott egy összeget, koronában kifejezve ez kétszázezer koronát tenne ki, amelyet a tárca konkrét munkálatok fejében hajlandó átutalni. S ha elkezdődnek a munkálatok, ismét megpróbálunk a két ország kulturális minisztériumainak együttműködése keretében bizonyos öszszegekhez jutni. Továbbá támogatást kértünk a Szlovák Köztársaság kormányától is. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes úr megígérte, hogy a szlovák kormány, az erre a célra is felhasználható pénzügyi keretéből, jelentősebb összeggel hozzájárul a Petőfi-szobor felújításához és áthelyezéséhez.

És a főváros, amelynek tulajdonában van a szobor?

A szobor elkészültét annak idején a városi tanács is segítette. A magisztrátus most is partnerünk. Jozef Moravčík úr, Pozsony főpolgármestere külön fogadta az Emlékmű Bizottság tagjait, és levélben adta beleegyezését, hogy a szobor rekonstruálható és áthelyezhető legyen. Ezúttal is szeretnék neki köszönetet mondani, hiszen dramaturgiailag is így teljes a kör, hogy a városi tanács is hozzájárul a felújításhoz és az átköltöztetéshez. Moravčík úr levelében az áll, hogy a pénzügyi eszközök összesítése után tudjuk majd elosztani és leosztani a konkrét teendőket és feladatokat. Tehát segítséget várunk a fővárostól is. Ďurkovsky úr, Pozsony-Óváros polgármestere annak idején, amikor két éve felmerült a gondolat, ugyancsak megígérte, hogy vagy a szobor áthelyezésével, átvitelével, vagy az alapok, a földmunkák elvégzésével fog segíteni. Csak bízni tudok abban, hogy mindenki, aki az áthelyezéssel és felújítással kapcsolatban bárminemű ígéretet tett, állni is fogja a szavát.

S mi, állampolgárok is támogathatjuk már a terv valósággá válását?

Abban, akiben már ezek a szavak is megfelelő bizalmat keltettek, és úgy érzi velem együtt és velünk, többekkel együtt, hogy a dolog ebben a pillanatban valóban célegyenesben van, és most már szükség van a pénzre, az adományokra, attól a HVB bankban nyitott, 51113005/ 8080-as számlaszámra lehetőségeihez mérten szeretettel, köszönettel és hálával várjuk adományait. Ezen koronában és devizában is hozzá lehet járulni a költségekhez.

Idén még a régi helyen, a ligetfalui Janko Kráľ-parkban fogunk emlékezni. Jelenleg milyen állapotban van a szobor?

A vandálok tavalyi támadása vagy rongálása után a ligetfalui polgármester segítségével a vandalizmus eltüntethető jeleit eltüntették. Egyébként a szobor ugyanabban az állapotában van, mint a tavalyi koszorúzásnál, tehát jelentős szoborhibákkal és hiányokkal. Most ugyanis már nem lett volna igazán értelme, hogy a tervezett nagyjavítás előtt, amelynek során minden szoborhibát és egyéb hiányosságot kvalifikált restaurátorok, művészek kiigazítanak és pótolnak majd, egyfajta foltozgatásba kezdjen bárki is. Én csak abban bízom, hogy Petőfi Sándor pozsonyi szobra továbbra is részint a pozsonyi, részint a szlovákiai magyarság szimbóluma marad. Valamint hogy Petőfi szobra idén is és a jövőben is jelképe lesz az értelmes szlovák–magyar közeledésnek is. Petőfi Sándor ugyanis Pozsonyban, mint a szobor története is mutatja, sosem volt probléma, és sosem abban a gyalázkodó értelemben volt téma, mint ahogy tavaly, a 2001-es március 15-ét követően. Bízom abban, hogy a pillanatnyi felfokozott politikai hangulat ellenére a március 15-i ünnepség méltó keretek között valósítható meg, és remélhetően nem ismétlődnek meg azok a megnyilvánulások, amelyek tavaly sokunkat elszomorítottak.