Kóstoló a könyvhét újdonságaiból

Tóth Krisztina: A majom szeme

Ez a regény a társadalmi manipulációról szól. Arról, hogy miként lehet szinte tudatmódosítást elérni embereknél. A főhős egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez. A történet során egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek. A könyva Magvető Kiadó ismertetője szerint „egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát.”

Tóth Krisztina egyike azon szerzőknek, akik a leghétköznapibb dolgokban is képesek meglátni és megmutatni a fájdalmat és a szépséget. Mindegy, hogy regényt, novellát vagy verset olvasunk tőle, garantált, hogy bejárjuk az emberi sorsok mélységeit.

Nádas Péter: Rémtörténetek

Az egyik legelismertebb kortárs magyar író új regényében sötét történeteket mesél a hétköznapokról, amikor az ösztönök kontrollálhatatlanul tesznek tönkre életeket. A 464 oldalon át hömpölygő történet egy vízparti településen játszódik. Szereplői gazdák és napszámosok, a katolikus pap és a református lelkész, egy szellemileg sérült nő, aki többszörös leányanya, a tanító és egy hetven éve megesett öregasszony, aki azóta sem szerezte vissza a becsületét, egy ördögtől megszállott péksegéd és egy lenyűgöző diáklány, kitelepített arisztokraták és nyaraló úriasszonyok. Kulcskérdései az izoláció, az emberek közti egyenlőtlenség és a növekvő agresszió, ami Nádas szerint szétzúzza az ember karakterét. „Az elbeszélés látszólag ráérősen, egyre újabb helyszíneket és szereplőket felvonultatva, széles ívekben kanyarog, miközben ellenállhatatlanul sodródunk a közös balvégzet felé” – áll a Jelenkor Kiadó ismertetőjében.

Kováts Judit: A Tátra gyermekei

„Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?” – teszi fel a kérdést a Hazátlanok 17 éves német nemzetiségű főhőse, Lilli Hartman. Kováts Judit új könyve ennek a szövevényes kérdésnek az újabb kibontása. A háború után elűzött késmárki lány ezúttal tudja, hová indul: Amerikába tart egy óceánjáró hajó fedélzetén új családjával, férjével, nevelt fiával és egy Tátra-legendákat tartalmazó füzettel. Miközben térben és időben távolodik Késmárktól és a Tátráktól, a múlt újra és újra felbukkan emlékek, álmok és mesék formájában. Az Atlanti-óceán horizontján kibomlanak a hegyek csúcsai, és a különleges Tátra-mesék hullámain egy másik világ sejlik át. Közben a hajó és rajta a család egyre közelebb ér az Újvilághoz, és New York partjainál Lillinek újabb döntést kell hoznia addigi életével kapcsolatban. A kötet a Magvetőnél jelent meg.

Havas Juli: Nincs Hold, ha nem nézed

Dr. Szalai Zsuzsanna hatvanévesen lett elsőkötetes szerző, régi álmát megvalósítotva.Gyerekkorában ugyanis gyakran mondogatta, hogy egyszer majd író lesz. Erdélyben, Székelyudvarhelyen született, imádott olvasni, de beszippantotta az orvostudomány. Miután gyerekei kirepültek és lett némi szabadideje, rátalált Péterfy Gergely írókurzusára, és megszületett első regénye. A történet a koronavírus-járvány idején játszódik, főszereplője egy orvosnő. Ez mégsem egy Covid-regény, a főhős családi és szerelmi drámái kerülnek fókuszba. Nem létező kórházban játszódik, a gyógyítók élet-halál küzdelme a vírus ellen, a magyar egészségügy megjelenítése mégis nagyon is valóságos. 2020 márciusában kezdte írni, és 2021 novemberében már le is adta a Kalligram Kiadónak. Viszont írói álnevet választott magának, hogy megkülönböztesse Havas Julit, a szerzőt Dr. Szalai Zsuzsannától, aki szakorvosi témákban publikál.

Szergej Geraszimov: Harkivi napló

A Harkivi napló a 2022-es orosz invázió első két hónapjának krónikája. Szergej Geraszimov írót szülővárosában, az orosz határtól mindössze 40 kilométerre fekvő Harkivban érte a háború. Feljegyzéseiben kíméletlen őszinteséggel, némi – az ostromállapothoz illően sötét – humortól sem visszariadva eleveníti meg a folyamatos bombázásokkal és pergőtűzzel sújtott város pokoli mindennapjait. Könyve fontos beszámoló Ukrajna lerohanásáról, amely jócskán túlmutat a háborús pusztítás megrázó dokumentálásán. Elgondolkodtató értekezések gyűjteménye, többek között a fegyveres harcokat előkészítő propagandáról, az ukrán és az orosz nemzet közötti elszakíthatatlan kötelékekről. Az 1964-ben született író, költő és fordító a Harkivi Állami Egyetemen szerzett diplomát elméleti fizikából, később pszichológiával kezdett foglalkozni, számos akadémiai cikket publikált a kognitív működés témakörében. A pszichológián keresztül jutott el a populáris irodalomhoz mint az emberi kíváncsiság speciális tárgyához, és kezdett el fantasy és sci-fi történeteket írni. Ez a kötet Bartók Imre fordításában jelent meg a Helikon Kiadónál. 

Abdulrazak Gurnah: Utóéletek

A könyvheti megjelenések világ- irodalmi ajánlatának talán leginkább hiánypótló darabja a friss Nobel-díjas tanzániai szerző regénye. Gurnah a hatvanas években vándorolt Nagy-Britanniába Zanzibár szigetéről, azóta is ott él, és angolul ír. Neve eddig minden bizonnyal ismeretlen volt a magyar olvasók számára. A szerző tíz regénye, több elbeszélése és esszéje közül az Utóéletek az első, amelyet Neset Adrienn fordítói munkájának köszönhetően magyarul is olvashatunk. Az Európa Kiadó gondozásában megjelenő regény a 20. század elején, az afrikai gyarmati konfliktus közepette játszódik, ahol németek, britek, belgák és franciák harcolnak az irányításért. Elbeszélései egyúttal a muszlim férfiakra és az újfajta férfiasság keresésére összpontosítanak, míg női szereplői új és rendkívül esetleges nemi szerepeket alkotnak maguknak. Gurnah tehát a nemi kategóriák fejlődésével is foglalkozó író, aki az új jelenségek figyelembevételére szólít fel.