Könyvtári öncenzúra

Ezt megelőzően a Time a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta Rédai Dorottyát, a mesekönyv projektkoordinátorát. A kötet, melyben 17 kortárs szerző hátrányos helyzetű hősökkel, etnikai és társadalmi kisebbségek szemszögéből mesél újra klasszikus népmeséket, a jobboldali és kormányzati politikusok szélsőségesen negatív reakcióit követően az LMBT+ embereket diszkrimináló politika elleni tiltakozás szimbólumává vált.
Miután valaki feljelentést tett a nagymarosi könyvtár ellen, Heinczinger Balázs polgármester felkérte a könyvtárt, hogy vegye le polcáról a mesekönyvet. A könyvtáros, Jele Viktória, bár eleget tett a felszólításnak, arra figyelmeztetett, nincs olyan törvény, mely tiltaná, hogy a kötet ott legyen a könyvtár kínálatában. Demeter Áron, az Amnesty International szakértője megerősítette, hogy a nagymarosi könyv-tár a szabályoknak megfelelően tartotta a gyerekkönyvek között a Meseország mindenkié példányát, hiszen a gyerekvédelmi törvény a könyvek árusítására vonatkozik, és egy könyvtár nem folytat kereskedelmi tevékenységet. „Kevés dolog példázza jobban a törvény kártékonyságát, mintsem az, hogy embereket jelentenek föl. Ennek már rövidesen olyan hatása lehet, hogy a könyvtárak és iskolák szép csendben, teljesen maguktól leveszik azokat a tartalmakat a polcaikról, melyekről azt gondolják, hogy problémát jelenthetnek a helyi ügybuzgó polgármester vagy valaki más számára. Így szép lassan fontos és értékes könyvek tűnnek majd el a könyvtárakból” – mondta Demeter Áron a Klubrádiónak. A törvény egyik legkárosabb következménye az öncenzúra, illetve az a dermesztő hatás, mikor attól tartva, hogy alkalmazzák rá a törvény, senki nem mer semmit tenni.