Könyvhét - Parti Nagy Lajos megírta a legkövérebb ember monológját

A könyv egy "orbitális kövérséggel megáldott figura" szenvedélyéről, zabolátlanságáról szól - mondta a szerző az MTI-nek.
Parti Nagy Lajos felidézte: a monológot körülbelül tíz éve kezdte el írni, de aztán hosszú időre abbahagyta a munkát. "A kiindulópont egy hang volt, amit hallottam, ez a hang alakította ki a formát" - fogalmazott az író, majd hozzátette, a kötet alcíme, az Előadás a színházra utal, arra, hogy főszereplő egy "isten háta mögötti" művelődési házban beszél. "A monológ nem egyedi forma, az irodalom tele van egyes szám első személyben írt művel" - magyarázta az író.
A szerző kifejtette: a szöveg Anton Pavlovics Csehov A dohányzás ártalmasságáról című egyfelvonásosáról jutott eszébe. Mint fogalmazott, a dráma címét "annyira szívszorítóan szépnek" találta, hogy nem tudott neki ellenállni. Ugyanakkor leszögezte: a két szöveg között nem sok kapcsolat van. "Nem könnyű felfedezni az analógiát. Apró, szövegszintű rájátszások találhatók a kötetben, de egyáltalán nem kell Csehov felől olvasni" - fogalmazott.
A könyv elkészülése közben eltelt időről Parti Nagy Lajos azt mondta, hogy noha tudta, mi lesz a kötet eleje, közepe, vége, mégsem tudta befejezni. "Természetesen közben más munkáim voltak, a szöveg pedig tíz évig várt rám a gépben" - magyarázta.
Megjegyezte, reményei szerint egyszer színpadon is előadják a művet. Felidézte, 2009-ben rádiójáték készült a szöveg egy részéből, a "legkövérebb magyar ember" Csuja Imre színművész hangján szólalt meg.
Parti Nagy Lajos elmondta: időközben elkészült egy újabb Moliere-darab fordításával, a Don Juan, avagy a kőszobor lakomájának egy saját variációjával. Megjegyezte: a darabot a Magyar Színház felkérésére írta, és a Moliere-mű inkább csak alapanyagként szolgált.