KONYHAMŰVÉSZET

Ha a receptek mérsékelt tüzet említenek, az kb. 180 Celsius fokos hőmérsékletet jelent, a forró sütő általában 200 fokot, míg az erős tűz 220-230 fokot. Az előmelegített sütő pedig azt jelenti, hogy az ételt akkor kell betenni, amikor a sütő hőmérséklete már elérte a kívánt hőfokot. Egyszerűbben: ilyenkor 10 perccel korábban be kell kapcsolni a sütőt. (A hőálló üvegedényeket úgy a legbiztonságosabb forró sütőbe tenni, ha a rácsot az előmelegítés idejére kiemeljük, s csak az edénnyel együtt tesszük vissza.)

Felfújtak sütése

A felfújtak sütésekor az első mintegy húsz percben tilos kinyitni a sütő ajtaját, mert különben könnyen összeeshetnek. Amikor elkészült, célszerű megszurkálni (villával, hústűvel) a tetejét, hogy a gőz szabadon távozhasson. Fémedényből úgy lehet könnyen kiborítani a felfújtat, ha a még forró tepsit (a pereméig) langyos vízbe mártjuk, mert ekkor a sült elválik a forma falától. Az üvegtálak ezt nem bírják, így azokat a felfújt kiborítása előtt néhány percig pihentetni kell. (A sütőedény szájára tányért vagy tálcát szorítunk, s gyors mozdulattal fordítjuk meg a formát – így nem törik össze a fejfújt.

Mikor segít a fólia?

Gyakran előfordul, hogy a hagymaborítás, a baromficomb vagy akár a kenyérhéj gyorsabban sül a kelleténél, így mire az étel elkészülne, a külseje vagy egy része megégne. Ilyenkor segít az alufólia, amivel a kérdéses részt átmenetileg lazán beburkoljuk, így védjük a sugárzó hőtől. (Például egy csirke kiálló, vékony részeit – comb-, szárnyvégét – érdemes már a sütés elején beburkolni, s a borítást levéve csak az utolsó néhány percben pirosra sütni.)

Baromfi fényesítése

A baromfi fényes és ropogós lesz, ha a sütés utolsó harmadában nemcsak a saját levével, hanem kevés méz és sör keverékével is meglocsoljuk.

A tészta tesztelése

Vastagabb tészta belső állapotát legegyszerűbben úgy vizsgálhatjuk meg, ha beleszúrunk egy hústűt. Ha még nyers, akkor ráragad egy kis tészta, ha már megsült, tiszta marad a tű.

Régi mértékekről

Eleinte bárkit zavarba hozhatnak olyan kérdések, hogy mi a különbség rétesliszt és finomliszt között, illetve a comb jó-e pörköltnek vagy a karaj? Ha a szakácskönyv alapján már beszereztük is a hozzávalót, a legégetőbb probléma, hogy mennyi az anynyi, azaz 2 dkg liszt az egy pohárnyit vagy csak késhegynyit jelent-e? A régi idők szakácskönyvei pedig néha meghatározhatatlan mennyiségű alapanyagot jelölnek meg. Akinek nincs mérőedénye, se mérlege, se vékája, ide süssön!