Kolosszusok monumentális csatája

Pedig így van, ezt maga a film rendezője, Guillermo del Toro nyilatkozta egyik interjújában. A robotok és a szörnyek csatája kétségkívül a japán kultúra egyik alapköve, így nem csoda, hogy a rendezőre a festmény mellett a keleti mangák és animék is nagy hatással voltak. Ennek ékes példája, hogy a filmbéli szörnyetegeket kaijunak nevezik, ami japán szó, hatalmas méretű, idegen szörnyet jelent; leghíresebb képviselője Godzilla. A kaijuk a Csendes-óceán mélyéről másznak elő, hogy uralmuk alá hajtsák a Földet. Ellenük fejlesztik ki a földlakók az embervezérlésű óriásrobotokat, amelyeket jaegereknek neveznek. A jaegerek segítségével sikerül visszaverniük a szörnyek támadását, de az évekig húzódó háború lassan felmorzsolja az emberiséget. A nagyvárosokat erős falakkal veszik körül, azonban ez sem segít, a szörnyek ezeket is könnyen lerombolják. A film akkor kapcsolódik be a történetbe, amikor az emberek végső offenzívára készülnek a kaijuk ellen. A Tűzgyűrű fogadtatása világszerte nagyon negatív volt, noha ennek ellentmond, hogy az IMDb-n, a világháló egyik legnagyobb mozifilmes adatbázisán, több mint 54 ezer szavazat alapján 7,8 ponton áll a maximális tízből. Legtöbben azt kifogásolják, hogy a látvány mellé minimális történetet kapunk, és az is csak néhány klisé egymásra építéséből áll. A klisékkel kapcsolatban tényleg igazuk van a fanyalgóknak, a legtöbb szereplő jelleme ismerős lehet más mozgóképekből, sőt a film csavarjai is előre megjósolhatók.Mindezek ellenére del Toro egy olyan, precízen kidolgozott univerzumot hozott létre, amely már a film első percétől magával ragad, amikor az első kaiju karmai belevájnak a Golden Gate hídba. A kaijuk nem csupán buta óriásszörnyek, konkrét cél motiválja őket, fejlődnek, külsőre pedig egyediek. A jaegerek szintén különböznek egymástól, bár a játékidő legnagyobb részében a Gipsy Danger nevű amerikai robotra fókuszálnak, így a többi védelmezőről keveset tudunk meg. A rendező nem kevés társadalmi kritikát is belecsempészett a történetbe. Például, hogy pár év elteltével a szörnyek képmására játékcikkeket kezdenek gyártani, vagy hogy a megölt kaijuk szerveit a feketepiacon kezdik árulni. A film 190 millió dolláros büdzséjéből biztos, hogy minden egyes centet elköltöttek. Ez abból is látszik, hogy az utóbbi évek egyik legpazarabb látványvilágát teremtették meg az alkotók ezzel a mozival. Az akciójelenetek annak ellenére jól láthatók, hogy a legtöbb sötétben és/vagy vízben, víz alatt játszódik. Nincsenek felesleges közeli képek, ideges kamerarángások. A hongkongi zúzás a film egyik csúcspontja, a fél város romba dől, mégis tökéletesen követhető ennek a jelenetsornak minden egyes részlete. Ami összefügghet azzal, hogy del Toro már gyerekként robotokat és szörnyeket rajzolt a füzetébe, s elmondása szerint a Tűzgyűrű egy nagyon drága verziója azoknak a rajzoknak. A robotok „fejét”, a pilótafülkét valós elemekből építették meg, s a díszlet a felvételek során valóban rázkódott a színészekkel, sőt olykor több liter víz zúdult a szereplőkre. Ahogy a rendező fogalmazott: „amikor azt látod, hogy izzad a színész a filmben, akkor tényleg izzad”. A Tűzgyűrű nem hibátlan film, de a Guillermo del Toro-univerzumnak köszönhetően a nyár egyik legszórakoztatóbb blockbustere. Ráadásul egy hiánypótló darab, mert a robotok az óriásszörnyek ellen tematikában eddig nem sok film készült. Pláne nem ilyen látványos. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"117169","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]