Kisjátékfilmes zsűri: visszatértek a főiskolások és egyre több a női rendező

Visszatértek a főiskolások és a korábbi éveknél több a női rendező az idei kisjátékfilmes mezőnyben, amely rendkívül bő és színvonalas termést hozott - értékelte az alkotásokat a 41. Magyar Filmszemle kisjátékfilmes zsűrije vasárnapi nyilvános ülésén. A benevezett filmek nagy száma és magas színvonala miatt az eredetileg tervezett 25 helyett végül 33 kisjátékfilmet válogattak be a versenybe - mondta el a zsűri elnöke, Kocsis Ágnes filmrendező az ülést követően az MTI-nek, hozzátéve: míg néhány éve még 40 körüli filmmel pályáztak ebben a kategóriában, addig idén 134 mű érkezett, köztük sok főiskolás hallgató és kilenc női rendező alkotása. A Kocsis Ágnes mellett Mészáros Péter filmrendező és Tóth Zsolt operatőr alkotta zsűri értékelésében kiemelte, hogy a legtöbb alkotásra a realista ábrázolásmód, a hétköznapok megjelenítése jellemző, csak kevés film tartalmaz a valóságtól elrugaszkodó, szürreális-abszurd elemeket. Nagyon kedvező kritikát kapott a zsűritől Szimler Bálint alkotása, az Itt vagyok; a film egy fiatalemberről szól, aki nem tud aludni, ezért a várost járja, közben ismerős és ismeretlen emberekkel találkozik. Mészáros Péter "borzalmasan erősnek és gyönyörűnek" nevezte a "lírai, sőt költői" filmet, s felvetette, hogy akár nagyjátékfilmmé is kibővíthető lenne az alkotás. Erős bírálatot kapott ugyanakkor Géczy Dávid műve, a Stricik, amely Chicagóról, egy öregedő striciről szól. Mészáros Péter szerint a film egy jelenleg igen erős hazai filmes trendet képvisel, mely szerint "amerikai módon kell filmet csinálni": ez kiterjed a modorra, a stílusra, a világításra és a tematikára is. A Stricik azonban "csúfosan megbukott" ebben a tekintetben - vélekedett -, "egyetlen hiteles pillanata nincs". Tóth Zsolt megvédte a filmet, szerinte szerethető, és "bár valóban harsány, egységesen az". A zsűri szerint összességében működő zsánerről van szó, aminek van létjogosultsága, de a magyar környezetre való átültetésen - többek között a színészi játékon - még sokat kell javítani. Mészáros Péter a műfaj alkalmazására sikeres ellenpéldaként Nagy Kovács Lőrincz alkotását, a Csak segélyhívás című versenyfilmet említette. A főiskolás hallgatók által beküldött filmeket többször is üdvözölte és méltatta a zsűri. Mészáros Péter szerint ezek alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy "a Színház- és Filmművészeti Egyetem messze a legszínvonalasabb filmes oktató intézmény". "Nagy verseny lesz itt néhány év múlva" - jegyezte meg a filmrendező a feltörekvő fiatal generációra utalva.