Kis állathatározó

Impozáns, színes, kabátzsebben is megférő kötetecskével kedveskedik a Lilium Aurum a zoológia iránt érdeklődő olvasóknak. Bizonyára nem sokan tudják, hogy mely egyedek kerültek be a 287/1994-es törvény alapján a Szlovák Köztársaság védett állatainak jegyzékébe. Miklós László környezetvédelmi miniszter előszavában egyrészt szomorúságának, másrészt örömének ad hangot, vagyis arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy egyre több a veszélyeztetett vagy kihalófélben levő faj, másrészt örül, mert egyre többen szentelnek figyelmet a természetnek, tartják küldetésüknek a természet, a jövő óvását. Magam is hasonló, ambivalens érzéssel olvastam az ismertetőket, főleg az első oldalakon levő szöveges részek nyelvi megszerkesztettsége és megformálása ugyanis némileg hiányérzetet keltett bennem. Ezt igazán a bogarak, valamint a lepkék rendjének leírásánál tapasztaltam; a további oldalakon már nemcsak a színes fényképfelvételek nézegetésében, hanem az ismertetők olvasásában is örömömet leltem. Szerencsésebb megoldás lett volna, ha külön fejezetekre tagolódnak, egymástól elhatárolódnak az egyes állatrendek és -fajták. Ez a beosztás és felsorolás leginkább a tartalomjegyzékben zavaró, ahol Miklós Lászlót rögtön az Aranyos bábrabló követi. Igaz, az egyes állatfajták neveinek az ábécének megfelelő sorrendbe állítása megkönnyíti a zoológiában ismereteit gyarapító olvasó tájékozódását. Külön figyelmet és kiemelést érdemel a kiadvány második része, Szlovákia védett állatainak jegyzéke, veszélyeztetettségük foka és eszmei értékük. Ki gondolta volna, hogy a meztelen csiga vagy a szőrös szitakötő 3000, míg a réti fülesbagoly, akár a közönséges aranysakál eszmeileg 30 ezer szlovák koronát ér! A Szlovákia védett állatai szép és hasznos kötet, nemcsak az állatvédőknek és a laikus érdeklődőknek, hanem iskolás gyermekeinknek is jó célt szolgálhatnak a benne található szlovák és latin nyelvű meghatározások.

(Szlovákia védett állatai, Lilium Aurum, 2002)