Kezdődik a könyvek ünnepe

Idén is közel 80 magyarországi város, település, valamint Kolozsvár és Arad kapcsolódik be a rendezvénysorozatba, amely – nevével ellentétben – ma már csak négynapos. A legtöbb vidéki nagyvárosban meg sem várják a hivatalos kezdést, már ma megnyitják a helyi könyves ünnepet, minden napra jut legalább egy-két író-olvasó találkozó, gyerekprogram, koncert, dedikálás, és szombat este zárnak be a pavilonok.

A központi helyszínen, a budapesti Vörösmarty téren holnap 16 órakor lesz az ünnepélyes, fúvószenekaros megnyitó. Talán szimbolikus, talán nem, mindenesetre tény, hogy a zenés, díszegyenruhás masírozást a Katasztrófavédelem Központi Zenekara prezentálja az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Váci utcán át a Vörösmarty térre. Ez a figyelemfelkeltő kis performansz elengedhetetlen nyitánya a magyar könyvszakma ünnepének, amely sokak szerint katasztrófaközeli állapotban van.

Idén Závada Pál Kossuth-díjas írót kérték fel a szervezők a megnyitóbeszédre, amely általában napokon át téma a magyar sajtóban. Elemzik, véleményezik. A tavalyi különösen szívszorító volt – a halálos beteg Esterházy Péter mondta el gondolatait, mintegy utolsó üzenetként az olvasóknak és a kollégáknak. Egyszerre volt elegáns, szellemes és csontig hatolóan realista. Ő már tudta, hogy pár hete van csak hátra, mi még nem.

Az idei Ünnepi Könyvhetet máris beárnyékolja egy másik halál, Jókai Anna távozása, akinek most jelenik meg önéletrajzi kötete, Átvilágítás címmel. Az írónő a kórházi ágyon még kezébe vehette, láthatta, milyen lesz, de dedikálni már nem fogja.

Összesen 85 kiadó 339 új kötetéből válogathatnak az olvasók a központi helyszínen. Valamennyi friss kiadvány megvásárlásához 1 millió 41 ezer forinttal – azaz közel 3500 euróval – kellene elindulni a Vörösmarty térre. Jó hír viszont, hogy a könyvek átlagára a tavalyihoz képest alig nőtt, idén 3090 forint.

Tarján Tamás irodalomtörténész az MTI-nek elmondta, hogy az idei kínálatot monumentális regénytermés jellemzi. A fő témák között van az apokaliptikusság, a halálpillanat, a misztikum, a tudatmódosítás, a rasszizmus, a nacionális összetűzés, a jövőt fürkésző tudományos-fantasztikus ezotéria, valamint a szektariánusság és a sámánizmus.

A határon túli kiadók idén 57 új címmel jelentkeztek a Könyvhét alkalmából. Ehhez az adathoz kívánkozik az a szomorú megállapítás, hogy a számbeli növekedés nem a szlovákiai magyar kiadóknak köszönhető. Nálunk sajnos lehetetlen könyvhéttől könyvhétig tervezni, mivel az állami támogatás rendre késik. Idén több kiadó emiatt nem tudta megjelentetni tervezett könyveit, pedig ilyenkor esély mutatkozna némi anyaországi figyelemfelkeltésre. Több szerzőnk tavaly megjelent kötetét dedikálja a könyvheti forgatagban, talán az egyetlen frissen megjelent művével szereplő hazai magyar író Grendel Lajos, akinek Bukott angyalok címmel jött ki regénye pár nappal ezelőtt a már nem pozsonyi Kalligram és a még mindig dunaszerdahelyi székhellyel működő Kalligram Polgári Társulás gondozásában. A másik újdonság pedig csak részben újdonság: Fellinger Károly már ismert mesegyűjteménye, A kincsesláda most kétnyelvű, magyar– angol verzióban látott napvilágot az AB-Art kiadónál. Fellinger három pályatársával, Polgár Anikóval, Csehy Zoltánnal és Németh Zoltánnal együtt szerepel a Magvető Kiadó Szép versek 2017 antológiájában, amelybe bekerülni sokak szerint nagyobb presztízst jelent szakmai szempontból, mint egy önálló kötet.

A Dunaszerdahelyen élő, rendkívül sokoldalú Tóth László ezúttal a komáromi és pozsonyi magyar színjátszás történetébe ásta bele magát. A hiánypótló kötet viszont nem nálunk, hanem Magyarországon jelent meg, a Gondolat Kiadónál, ...nagy haszna a Teátromnak címmel. Hasonló a kassai történész, Ötvös Anna esete is, aki a Helikonnál jelentette meg Márai Sándor feleségéről szóló, Lola könyve című munkáját.