Kettős jubileum a Budai Vigadóban

Az előzetes tervekhez képest kicsit csendesebben és egyelőre csak közönség nélkül indul a kettős jubileumi év a magyar kultúra napján a Corvin téri Budai Vigadóban.

A Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelt nemzeti intézménye 2001-ben alakult. A Hagyományok Háza küldetése a magyar nemzeti kultúra részét képező letűnt vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra elemeinek visszajuttatása a ma és a holnap kulturális közéletébe, azok életben tartása és élővé tétele. Az élő népművészet otthonaként sokféle tevékenységével – a színpadi néptáncművészettől a kézműves szakoktatásig, a népi iparművészettől a folklóranyagok archiválásáig, az élőszavas mesemondás népszerűsítéséről a jövő generációinak népművészettel való megismertetéséig – arra törekszik, hogy elődeink öröksége a XXI. századi mindennapok szerves része legyen. Az év során számos kiemelt eseményt terveznek székhelyükön, a budai Corvin téren, és Budapest más kiemelt kulturális helyszínein, de országszerte és a határon túli helyszínekre is elviszik ünnepi programjaikat. A szervezők bíznak abban, hogy nyáron már megrendezhetik a határon túli professzionális néptáncegyüttesek fesztiválját a Corvin téren. A néphagyomány jeles napjai köré, az ünnep jegyében szervezik meg az egész éven át futó tematikus napok sorozatot, az elmúlt évtizedek különböző generációit ültetik majd egy asztalhoz, hogy egy-egy területet különböző korokból és nézőpontokból megismerhessen a közönség, ősszel a három nagy területét (színpadi néptáncművészet, néphagyomány átörökítése és folklórdokumentációs tevékenység) felölelő szakmai konferenciát, szüreti bált terveznek szokásos programjaik mellé. A kerek évfordulót igyekeznek nem csupán a visszatekintés jegyében megünnepelni, hanem a múlt tapasztalatain új projekteket építeni, a szűk szakmán túlmutató együttműködések, pályázatok, hazai és nemzetközi kezdeményezések egyaránt várhatóak.

Rábai Miklós, aki idén áprilisban lenne 100 éves, 1950-ben kapott megbízást az Állami Népi Együttes tánckarának megszervezésre. Az első fellépésre 1951. április 4-én került sor az Operaházban, a Mojszejev együttessel közösen. A Magyar Állami Népi Együttes Ének-, Zene- és Tánckarának első önálló bemutatója 1951. május 14-én, a Városi Színházban (későbbi Erkel Színház) volt, műsorán ez Ecseri lakodalmassal. A járványhelyzet miatt egyelőre bizonytalan, hogy a 70 évet felölelő gálaműsort hol és mikor tudják megtartani, de nyáron már remélhetőleg több helyszínen is lehet találkozni a Magyar Állami Népi Együttes nagyszabású produkcióival. A tervek szerint fellépnek többek között a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon, őszre pedig már van meghívásuk Strasbourgba és Londonba is. A Magyar Állami Népi Együttes jubileumi székházi előadásaira a tánc- és a zenei élet kiemelkedő előadói közül hív vendégeket, az együttes mindennapjaiba bepillantást engedő fotóalbum jelenik meg, a hét évtizedet feldolgozó szabadtéri dokumentum- és fotókiállítást, valamint az együttes jelenkorát bemutató mozifilmet is bemutatnak majd az év során.

A magyar kultúra napján a Folkstúdió ünnepi adásával indul a jubileumi év, Kelemen László alapító-főigazgatóval, a Magyar Állami Népi Együttes táncművészeinek és az intézmény kollégáinak részvételével. Amíg lehetővé válik a közönséggel való személyes találkozó, az online térben követhetőek a programok a Hagyományok Háza weboldalán:

www.hagyomanyokhaza.hu