Két soha nem látott Aba-Novák Esztergomban

A Cserépvásárt (képünkön) 1930 körül, míg a Zsögödi tájat 1936-38 között festette alkotójuk. A kiállítás augusztus 16-án, Al di Meola koncertje, 17-én az ExperiDance produkció Nagyidai cigányok-táncbemutatója és 19-én, a tűzijáték és az azt követő Ghymes-koncert éjszakáján éjfél után egy óráig várja a vendégeket. Sőt 16-án és 17-én Aba-Novák unokája, műveinek hozzáértő kutatója, Kováts Kristóf vezeti körbe a kiállítás látogatóit.
Az Aba-Novák Esztergomban című tárlat anyaga az Északi Kanonoksor épületében a közelmúltban kialakított 250 négyzetméteres kiállítóteremben látható, amely a Bazilika szomszédságában, igazi kultúrtörténeti környezetben nyújt valódi múzeumi színvonalat a műalkotásoknak.
A kiállítás anyaga - csaknem félszáz olajkép és száz grafika - különböző magángyűjtemények képeiből állt össze, de a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Aba-Novák alkotások is Esztergomba jöttek. Kiemelkedő Kováts Kristóf, a művész unokájának támogatása, aki olyan kincseket adott a kiállításhoz - ritka családi fotókat és eredeti vázlatokat, skicceket -, amik eddig mappák mélyén rejtőztek a nyilvánosság elől.
A kiállításon új fényben tűnik fel az életmű: a leghíresebb korszakai mellett a középpontba kerül Aba-Novák, arc- és tájkaraktereinek magával ragadó sorozata is. Jelen vannak a talán leghíresebb, "cirkuszi korszak" olajfestményei és a vallásos témájú képek is. Helyet kapott néhány igazi különlegesség, a korai időszak most előkerült kettős aktja és több akt-tanulmánya.
A kiállítás további ritkaságai a karikatúrák, a vázlatok és a gyermekkori rajzok. A tárlat bővelkedik grafikákban, nyolc rézkarc eredeti nyomólemezét is láthatják az érdeklődők.
Az Aba-Novák-kiállítás október 16-ig tart nyitva hétköznapokon (hétfő kivételével) 10 órától 18 óráig, szombaton és vasárnap 10 órától 20 óráig.
Az augusztus 16-i Al di Meola-koncert, az augusztus 17-i ExperiDance-előadás, valamint a 19-i tűzijáték és a Ghymes koncert közönségét éjszakai tárlatvezetéssel is várják Esztergomban.
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének legfőbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon és 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított.
A művész mintegy 50 festményét és 100 grafikáját felvonultató tárlatot a Bazilika mellett, az esztergomi Várhegyen, az Északi Kanonok sor Dísztermében tíz nap alatt több mint 1000-en tekintették meg.
Az 1930 körülre datálható Cserépvásárt nemrégiben restaurálták. Mint Bizzer Istvántól, Aba-Novák művészetének és életművének kutatójától megtudtuk, a kép kiemelkedő példája Aba-Novák 1929-30 körül, a római ösztöndíjának köszönhetően Itáliában töltött másfél év alatt kifejlesztett új eljárásának. A tudós kiemelte: egyelőre ritkák azok a képek, amelyek ezt a váltást, ezt a döntő fordulatot reprezentálják. Bár a kép olajfestmény, de a festő már azokkal a friss tiszta színekkel hordta fel, amit először római ösztöndíja alatt használt, miután – bejárva a történelmi színhelyeket, középkori és reneszánsz falképeket nézve (Assisi, Firenze) – áttért a tempera használatára. Ez más festői eljárást igényelt, mint az addig általa alkalmazott olaj-technika, kevésbé oldott, de sokkal színesebb képeket festett. Ez a váltás 1929-30-ban történt Aba-Novák festészetében. A Cserépvásár ezért kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Témáját tekintve az egyik legkedvesebb témát dolgozta fel benne, a szolnoki vásárok forgatagát, de nem a népies ruházat, szokások oldaláról, azaz nem etnografikus szempontból érdekelte a téma, hanem elsősorban festőileg. Nagy dinamikus színmezők rendszerét hozta létre, egymásra épülő síkok rendjét, amelyekből kisebb élénk színű formák, parasztemebrek, korsók emelkednek ki.
A Zsögödi táj 1936-38 körüli tempera festmény, 1935-ös erdélyi (Csík megye) látogatásának az emlékeit örökítette meg benne. Kiemelkedő példája Aba-Novák 1930-as években festett népi életképeinek, amelyeken a tempera technika élénk színeit és elbeszélő kedvét ötvözte, élhette ki. Azért fontos kép, mert a szolnoki tartózkodását, élményeit megörökítő népéletképek ismertségével szemben a zsögödi utazása sokkal kevésbé ismert, köztudott, s sokszor keverik is a két helyszínt, pedig bizonyos etnografikus jellegzetességekről, és a zsögödi képek sötétebb árnyalatairól fel lehet ismerni a különbséget. Nagy Imre festőbarátja hívta meg Aba-Novák Vilmost Zsögödre, ahol egy nyarat töltött 1935-ben, közvetlenül New York-i útja után. Csík megyében kirándultak, hegyet másztak, falvakban rajzoltak, a falusi életet gyors rajzvázlatokban örökítette meg magának, hogy majd Pester hazajőve nagy kompozíciókban fesse meg. A faluk településszerkezetét is bemutató látképeket is rajzolt, amelynek kidolgozott festői változata a Zsögödi táj tempera. Ezeken a képeken sem feltétlenül a népviselet, a népi építészet pontos megörökítése érdekelte, hanem az a festői téma, hogyan lehet modern eszközökkel a falut, a dús lombú fákat és egy falusi jelenetet közös kompozícióba foglalni.