Kataszteri vagy telekkönyvi hivatal?

Az előző írásban a kataszter szó jelentéseiről volt szó. Amint említettük, a szótárak egyfajta speciális nyilvántartás neveként e szónak két jelentését tüntetik fel: ’földadókönyv’, ’telekkönyv’, holott eredetileg a kataszter csak az előbbit jelentette. A szónak ezt a hagyományos jelentését (és funkcióját) közlik a régebbi lexikonok, így például a Révai. A modern kataszter jelentésének és funkciójának jellemző leírása olvasható a nemzetközi földmérőszövetség anyagaiban. Eszerint ma a kataszter olyan földügyi információs rendszer, amely az egyes földrészletekről (parcellákról) és az ahhoz kapcsolódó információkról tartalmaz adatokat. A modern kataszter célja, hogy adatokat szolgáltasson az adózáshoz, rögzítse a tulajdonviszonyokat, elősegítse az ingatlan-adásvételt, és támogassa a birtokrendezést.

Az előző írásban azt is említettük, hogy számos országban a földnyilvántartást (földadókönyvet) és a telekkönyvet összevonták, általában a telekkönyv vezetése került át a bíróságoktól a földmérési hatóságokhoz. Az egyes államokban azonban más-más módon oldották meg az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer kiépítését, s az intézményi rendszer sem azonos mindenütt. Magyarországon a múlt század hetvenes éveiben dolgozták ki az egységes ingatlan-nyilvántartás alapelveit, s egyúttal a telekkönyvi adatok vezetése is átkerült a földhivatalokhoz. Szlovákiában azonban a magyarországi földhivatalok funkcióit két hivatal is ellátja; ezek szlovák neve pozemkový úrad és katastrálny úrad. Az előbbi elsősorban a birtokrendezéssel, a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek védelmével, hasznosításával, a földminősítéssel foglalkozik. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a szlovákiai magyarban egy elnevezése alakult ki: a földhivatal. A másodikként említett hivatal, azaz a katastrálny úrad az az állami intézmény, amely az ingatlanok geometriai meghatározását, jegyzékét és leírását tartalmazó információs rendszert, azaz a katasztert működteti. Ez a hivatal vezeti településenként a földrészletek és az egyéb ingatlanok (építmények, épületek) adatait, valamint a hozzájuk fűződő jogokat. A hivatalt a szlovákiai sajtó kétféleképp említi: kataszteri hivatal-ként, illetve telekkönyvi hivatal-ként – az utóbbi megnevezés választását valószínűleg az értelmező kéziszótár kataszter szócikke is motiválhatja. Eszerint: kataszter 1. Államig (községi) telekkönyv, földadó nyilvántartási könyve. |biz A telekkönyvet vezető hivatal.

Mivel mostanában egyre több olyan szöveggel találkozunk, ahol szükség van a szlovák katastrálny úrad hivatalos magyar nevére, célszerű eldöntenünk, melyik változatot tekintsük a hivatalos megnevezésnek, s melyiket minősítsük köznyelvinek. (A nagyrészt azonos funkciójú magyarországi hivatal neve, a földhivatal már „foglalt”, így a magyarországi intézménynév nem vehető át.) Milyen érvek szólnak a telekkönyvi hivatal megnevezés mellett? 1. Magyar elemekből áll; 2. az ingatlan-nyilvántartás dokumentációs anyagainak egyike a telekkönyv, s a hivatal egyik igen fontos funkciója, hogy az ingatlanok tulajdonviszonyairól közöljön adatokat (l. a tulajdoni lapot). A megnevezés ellen szól viszont az, hogy 1. a telekkönyv a teljes ingatlan-nyilvántartásnak csak egy részét képezi, 2. mivel elsősorban a tulajdonviszonyok rögzítésére szolgál, hagyományosan a bíróságok vezetik. A kataszteri hivatal kifejezés használata ellen lényegében csak az szól, hogy a kataszter idegen szó, egyébként mind szemantikai, mind pedig formai tekintetben is megfelelő – erről azonban a következő írásban lesz szó.