Irodalmi folyóiratok márciusi kínálatából

Irodalmi Szemle

Költészet: Szászi Zoltán, Gál Sándor, Gyüre Lajos és Oláh János versei.

Széppróza: Petőcz András regényrészlete (Másnap), Mészáros András kisesszéi (Egy megkésett kazuista irodalmi naplója címszavakban), Kulcsár Ferenc naplója (Gyöngyök és göröngyök, 9.)

Kisebbség, irodalom, történet. Az összeállítás tanulmányai: Kisebbségi ideológiák és magatartásmodellek a határon túli magyar közösségekben, 1. (Gál Éva); A hollét bizonytalansága. Határ- és identitáskérdések az 1920–1930-as évek szlovenszkói prózájában (Bárczi Zsófia); Gondolatok Esterházy-képünk alakulásáról (Molnár Imre); A Fórum (kora) ideje, avagy Egykor a Hétben, 1. (Duba Gyula).

Arc. Az összeállítás két tanulmányt közöl: Bibliai történetelbeszélési módok Juhász Ferenc A halottak királya és Krisztus levétele a keresztről című eposzaiban (Kránicz Gábor); 10+1 ajándékszárny. Dunajcsik Mátyás szerepverseiről (Paszmár Lívia).

Kritika: Koncz Tamás Térey János verses regényéről (Protokoll), Csehy Zoltán Pollágh Péter verseskötetéről (A cigarettás), Márkus Béla Gál Sándor lírai regényéről (A rák évada), Lacza Tihamér Takács András publicisztikai kötetéről (A legkisebb fiú vándorlásai), Száz Pál Hizsnyan Géza és Koltai Tamás színházi köteteiről (Színházi világaim; Miért gyáva a magyar színház), Szalay Zoltán Raymond Carver (Kezdők), Charles Bukowski (Forró vízi zene) és Wells Tower (Elpusztítva, felperzselve) című könyveiről.

Illusztrációk: Csíkszentmihályi Róbert. A szobrász- és éremművészt és állat-ember szobrait Szakolczay Lajos mutatja be.

Jelenkor

Nekrológ. Schein Gábor búcsúztatja Rába Györgyöt.

A lírarovatban Borbély Szilárd és Németh Zoltán hosszúversét, a Kovács András Ferenc–Tompa Gábor szerzőpáros Kétbalkezes szonettjeit, valamint Bozsik Péter, Kálecz-Simon Orsolya, Gellén-Miklós Gábor és Gyukics Gábor verseit olvashatjuk.

A prózarovat Tóth Krisztina regényrészletét (Akvárium), Kukorelly Endre rövidprózáit (Három100 darab), Csobánka Zsuzsa, Király Kinga Júlia és Kovács Réka novelláit közli.

Az esszérovatban Pataki Hanna Tina bevándorlóregényekről ír Wladimir Kaminer és Maxine Hong Kingston műveit elemezve. Várkonyi György Pinczehelyi Sándor pécsi retrospektív kiállításáról (képmelléklettel), Szijártó Zsolt pedig a nemrég megszűnt Echo folyóiratról értekezik.

Nihil. A januári számban indult meg a százéves Karinthy-versről szóló sorozat Beck András vitaindítójával. Ebben a számban Tarján Tamás, Rákai Orsolya, Neichl Nóra, Mohácsi András, Orsós László Jakab, Zemplén Gábor és Bán Zoltán András írásai kapcsolódnak a vershez.

A kritikarovat három verseskötetről közöl recenziót. Görföl Balázs Tóth Krisztináról (Magas labda), Sántha József Bozsik Péterről (Gourmandiai partraszállás), Krupp József Borbély Szilárdról (A Testhez. Ódák & Legendák) ír. Wölfinger Kitti Jász Attila esszégyűjteményét, Kisantal Tamás Alvin H. Rosenfeld holokausztirodalomról szóló könyvét elemzi.

Kalligram

Költészet. Magyar: Korpa Tamás, Turczi István, Markó Béla és Deres Kornélia versei.

Költészet. Horvát. Danijel Dragojević (Ladányi István fordítása) versei.

Széppróza. Dreff János: Tenyerem özvegye (regényrészlet) Kemenes Géfin László: Fehérlófia 10. könyve (regényrészlet), Kőrössi P. József: Készromok (novella), Esze Dóra: Mindent megért (novella), Gerőcs Péter: Vera megszépül (novella), Nyerges Gábor Ádám: Sziránó és a nem voltaire-i Cecilke (novella), Jozef Kollár: Beszélgetés Máriával (novella; Pšenák Ilona ford.), Andrés Barba: Teresa-látomás (novella; Kertes Gábor ford.).

Tanulmány. Boros Oszkár: A ritmus mint intertextualitás és tradíció (Babits, Weöres és Parti Nagy versei alapján); Bernhard Humpel: Thészeusz húszéves özvegye (Grendel Lajos regényéről); Németh Zoltán: Irodalomtörténet a határon (A modern magyar irodalom története című Grendel-kötetről).

Kritika. Keszthelyi Rezső Öntalálkozó című szonátaprózáját Széky János ismerteti, Heller Ágnes A mai történelmi regény című kötetét pedig Szűcs Balázs Péter.

Palócföld

„kávéházi szegleten...” A rovatban: Németh Zoltán versei, Ughy Szabina versei, Szili József: A Zsóka-versekből, Karaffa Gyula verse, Barcsai László verse, Tóth Kinga versei, Zsibói Gergely verse; Szávairatok (Szávai Attila: A megoldóképlet).

Próza és vidéke. Petőcz András: Másnap (regényrészlet), Kálmán Gábor: Reggeltől estig (novella), György Norbert kisprózái (Bügyi bácsi, Hurok), Novák Valentin: Sziszi (regényrészlet).

Feltárt terület. Noteszlapok. Hajnóczy Péter: Árulás (kézirat a hagyatékból). Hajnóczy-műhely: Jegyzetek az Áruláshoz (Cserjés Katalin és Bagi Anita kommentárjai a Hajnóczy-hagyatékhoz és a szöveggondozás szempontjairól). Cserjés Katalin: Néhány kommentár az Árulás című korai Hajnóczy-szöveghez. Hoványi Márton: Művészi árulás. Hajnóczy Péter Árulás című novellájának vezérmotívumáról.

Kutatóterület. Madácsy Piroska tanulmánya: „Távol hazámtól… – csak használhassak”. Nyéki Lajos és Madách. Papp Dénes tanulmánya: Az örvény törvényei. Oravecz Imre: 1972. szeptember.

Találkozási pontok. Korok, kételyek, kihívások címmel Baráthi Ottó beszélget dr. Zsély Andrással.

Ami marad. Kritikák, recenziók. Katona Ágnes az Aranysityak. Friss gyerekversek című, Lackfi János szerkesztette könyvet értékeli, Koós István Magyari Andrea Sztori című verseskönyvét, Nagy Csilla A Titán játékosai című Philip K. Dick-regényt, Vincze Dániel B. Szabó János monográfiáját: A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország, Handó Péter az Állva temessetek el! A cigányok útja alapművet, Isabel Fonseca könyvét, Kiss Barna Pál pedig A fösvény című Moliere-mű Új Színház-féle, a Tarjáni Tavaszon bemutatott előadását.

Földi Péter írása a művészettörténész Hann Ferenc előtti tisztelgés.

A számot Bakos Ferenc művei illusztrálják. (cs)