Ilyen első világháborús filmet még nem látott

Hogyan lesz a béke jelképéből háborús eszköz, egy galamblelkű fiúból pedig hidegvérű gyilkos? A Szürke senkik című film közege az első világháború, de egyszerű, mégis magával ragadó története univerzális képet fest a háború természetéről, arról, milyen deformáló hatással lehet egy világégés az emberi kapcsolatokra és magatartásformákra.

A Szürke senkik történetét a Félvilág és A berni követ forgatókönyvírója, Köbli Norbert jegyzi, aki a film díszbemutatója előtt elmondta, az alapötletet egy „katonagalambokat” ábrázoló első világháborús fénykép adta a forgatókönyvhöz. „Elgondolkodtatott, milyen helyzet az, hogy a galamb, amelyet a béke jelképének tartunk, valójában mégis háborús célokat szolgál.” Ez a furcsa kettősség végigvonul az egész alkotáson. Az öt főszereplő mindegyikét – akár bevallja, akár nem – már csak a túlélés és a hazatérés, vagyis a béke reménye motiválja a harci küldetés végrehajtására. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy jócskán a háború vége felé járunk, a kezdeti lelkesedésnek már nyoma sincs. Csapatunknak, a császári és királyi sereg magyar, osztrák és román felderítőinek az olasz frontvonalon, ellenséges területen kell megtalálniuk és megsemmisíteniük egy olasz „kommunikációs központot” – vagyis egy galambdúcot. Az akció egy utolsó, átfogó osztrák–magyar támadást hivatott előkészíteni, melynek sikerében a Trill Zsolt által alakított őrmesteren kívül valójában már senki sem hisz. A történet csattanója – amellett, hogy lerántja a leplet az öldöklés értelmetlenségéről – egy szép jelképpel a reményt is felvillantja: a béke reményét.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"259045","attributes":{"alt":"","author":"Forrás: Film Positive Kft.","class":"media-image","height":"924","style":"width: 600px; height: 861px;","title":"Frank Rizzo lenyűgöző plakátja a Szürke senkik című filmhez","typeof":"foaf:Image","width":"644"}}]]

A film rendkívül izgalmas, feszes, üresjáratok nélküli cselekményvezetése a frissen végzett, fiatal rendező, Kovács István érdeme. A feszültség folyamatos fenntartásához hozzájárul a dinamikus, közeli képekre koncentráló kameramozgás (gyakran úgy érezzük, hatodik felderítőként mi is együtt menekülünk a társainkkal, vagy épp a mi fülünk mellett süvít el a golyó), az izgalmas akciók és nem utolsósorban Faltay Csaba zenéje, amely hatalmas löketet ad minden egyes jelenetnek.

A Szürke senkik mindössze 60 perces, és az egész egy erdőben, illetve egy elhagyott tárnában játszódik – a ködös, rideg táj a szereplők lelkiállapotát hivatott tükrözni –, maga a történet azonban túlmutat ezen a szűk miliőn. A katonák lakonikus beszélgetéseiben elejtett utalások felfedik a korabeli Magyarországot és Európát feszítő legsúlyosabb társadalmi problémákat, legyen szó a nemzetiségi kérdésről, az osztályellentétekről vagy Lenin forradalmának hatásairól. A szűkös játékidő ellenére a karakterek egyáltalán nem elnagyoltak, mindenkiről megtudunk valami fontosat, megismerjük életük egy-egy meghatározó momentumát, amely egyben a korhangulatot is megragadja, illetve érzékelteti a háború brutalitását (mint az osztrák katona fiának kifőzött koponyája, melyet a gyászoló apa mindenhova magával hurcol). Minden szónál és jelképnél többet mond azonban a tizenhét éves főhős, a galambászfiúból hidegvérű gyilkossá váló baka eszelős őrjöngése, majd kiüresedett tekintete a film utolsó jeleneteiben. Figyelemreméltó alakítás Kovács S. Józseftől, főleg annak fényében, hogy élete első főszerepét játszotta el.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259043","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]