IČO – statisztikai számjel

Valószínűleg mindannyian ismerjük ezt a szlovák rövidítést, hiszen számlákon, bélyegzőkön, vállalkozók, cégek, szervezetek iratain látható. A rövidítés az „identifikačné číslo organizácie/identifikačné číslo” kifejezést takarja. Ennek, a vállalkozó magánszemélyek és jogi személyek egyedi azonosítójaként használt számkódnak a képzéséről és használatáról a statisztikai törvény intézkedik. A törvény bevezető, értelmező rendelkezéseiben az elsőként említett kifejezés jelenik meg, de a szövegben tovább már az identifikačné číslo szerepel. Az identifikačné číslo kifejezést használja továbbá a vonatkozó törvény a vállalkozói engedélyek, így az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásával kapcsolatban is. Az informatívabb identifikačné číslo organizácie megnevezés olvasható viszont az adóigazgatásról szóló törvényben, nyilván azért, mert abban az adóalanyok nyilvántartásáról szólva előfordul a „daňové identifikačné číslo”.

Bár gyakran használt számkódról van szó, magyar megfelelőjével eddig tudtommal senki sem foglalkozott. Tapasztalatom szerint a szlovákiai magyarok a mindennapi élőbeszédben a szókölcsönzéses „icsó”-t használják; az általam megkérdezett közigazgatási dolgozók vagy nem tudtak válaszolni, vagy azt mondták, hogy az IČO magyarul „azonosítási”, illetve „azonosító szám”, arról azonban nem volt tudomásuk, hogy Magyarországon van-e ilyen szám, s mi a neve. Nos, Magyarországon is létezik egy, a vállalkozók és gazdálkodó szervezetek azonosítására szolgáló kód, s mivel – akárcsak nálunk – a statisztikai hivatal képzi, „statisztikai számjel” a neve.

A szlovák identifikačné číslo/identifikačné číslo organizácie/IČO és a magyarországi statisztikai számjel között néhány formai és használatbeli eltérés található: a szlovákiai kód nyolc, a magyarországi pedig 17 számjegyből álló számsor. A statisztikai számjel első nyolc számjegye alkotja az ún. törzsszámot vagy statisztikai azonosítót, a többi a statisztikai csoportképző adatok kódja: a 9–12. elem az ágazati kód, a 13–15. számjegyek jelölik a gazdálkodási formát, a 16–17. elem a terület (megye) kódja. Magyarországon a számlákon, pénztári blokkokon nem a statisztikai számjelet, hanem a szervezet ún. „adószámát” tüntetik fel. A statisztikai és az adóigazgatási nyilvántartások összehangolása érdekében azonban a statisztikai számjelen belüli törzsszám azonos az adószám első nyolc számjegyével, vagyis az adószám megnevezés alatt a statisztikai számjel egy része szerepel. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy a szlovákiai IČO-nak funkcionálisan és formailag is a magyarországi statisztikai számjelen belüli „törzsszám” vagy „statisztikai azonosító” felel meg.

Ezek után felvetődik a kérdés, az említett kifejezések közül melyiket használjuk az IČO magyar megfelelőjeként. Bár a szlovákiai magyar sajtóban van példa a szlovák rövidítések alkalmazására (főként pártok esetében, pl. SDĽ, HZDS, SNS), az IČO írásbeli használatát nem támogatjuk, lévén ez köznévi betűszó. Ha a megkérdezett közigazgatási szakemberek által említett azonosítási vagy azonosító szám szókapcsolatokat vesszük szemügyre, formailag az utóbbi magyarosabb ugyan, ám tartalmilag egyik sem felel meg a szakkifejezés egyik alapkövetelményének, az egyértelműség kívánalmának. Azonosító szám ugyanis például a személyi szám, a személyi igazolvány vagy az útlevél száma, gépkocsinál az alvázszám, a motorszám stb. A szlovákban is a félreértések elkerülése végett használatos a gyakorlatban inkább az IČO vagy az identifikačné číslo organizácie, mint az identifikačné číslo, hiszen ezen kívül létezik még a korábban említett daňové identifikačné číslo, továbbá a bankkártyák, mobiltelefonok PIN kódjának szlovák neve is „osobné identifikačné číslo”. További lehetőségként vetődik fel az identifikačné číslo organizácie lefordításával alkotott „szervezet azonosító száma” kifejezés. Ezzel a probléma nem az, hogy tükörfordítás, hanem az, hogy formailag kifogásolható: a magyar szakkifejezések esetében ugyanis a minőségjelzős szókapcsolatok a megszokottabbak.

Mint említettem, funkcionálisan és formailag az IČO magyarországi megfelelője a statisztikai számjelen belüli törzsszám vagy statisztikai azonosító, ezek egyike sem hivatalos terminus azonban, a törzsszám szó pedig nem teljesíti az egyértelműség kritériumát sem. Ezért terminológiai megfontolások, valamint a magyar (tehát magyarországi) jogi-közigazgatási szakszavakhoz és stílushoz való minél teljesebb igazodás végett az lenne a kívánatos, ha a statisztikai számjel szókapcsolatot vennénk át az IČO hivatalos magyar neveként, s ezt használnánk a közigazgatási és jogi, illetve egyéb hivatalos jellegű szövegekben. A statisztikai számjel kifejezés átvétele mellett az alábbi érvek szólnak: funkciója azonos, mint a szlovák IČO-é, egyértelmű (más fogalom megnevezésére nem használatos), utal a megnevezett fogalom lényegi elemeire (statisztikai-nyilvántartási célokat szolgáló, jelként funkcionáló számsor), azonkívül rövid is. E hivatalos vagy fő változat mellett annak köznyelvi szinonimájaként használhatnánk a statisztikai azonosító szókapcsolatot, illetve a magyar és a szlovák megnevezés elemeit tartalmazó statisztikai azonosító szám, illetve a statisztikai szám kifejezést is.

Gramma Nyelvi Iroda

Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9,00–13,00 között a 0031/550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit.

Címünk: GRAMMA, 929 01 Dun. Streda, Hlavná ul. 50/16;

e-mail: [email protected]