Hétvégén adják át a Margó-díjat

Bekerült a tízes válogatásba két ifjúsági regény. Molnár T. Eszter: Stand-up! – Egy majdnem normális család című könyve naplóregény, egy mai budapesti tini lány mesél nagyon szerethető humorral egyáltalán nem tökéletes családjáról, barátokról, fiúkról, iskoláról, a kamaszkor örömeiről és traumáiról. Mészáros Dorka Én vagy senki címmel ifjúsági krimit tett le az asztalra. A történet szerint 2014 nyarán 11 kamasz titokzatos üzenetet kap: 7-11. Aztán július 11-én valaki megpróbálja megmérgezni őket: hárman meghalnak, egy elmegyógyintézetbe kerül. Egy évvel később az üzenet megismétlődik, a megmaradt hetek – megannyi jellegzetes karakter a középiskolából – pedig összefognak, hogy kiderítsék, mi történik körülöttük. Mindkét kötet a Pozsonyi Pagony kiadó Tilos az Á sorozatában jelent meg.

Magyar szerző angol névvel – mi az? Valószínűleg sci-fi, és az idei Margó-válogatásba ebből a műfajból is bekerült két ígéretes darab. Michael Walden Eshtar – Első könyv című opusa – egy sorozat nyitó darabja – a Dűnét kombinálja Az éhezők viadalával. Leigázott galaxisok szenvednek a világ legkönyörtelenebb lényei, a Férgek elnyomásától, akik a maguk kedvére formálnak egész csillagrendszereket, kultúrákat, népeket, civilizációkat pusztítva el. A Földdel egyelőre nem törődnek, pedig itt él az a hős (egy egyetemista lány), aki elhozhatja a reményt. Az Eshtar az idén tavasszal útjára indított Galaktika Start Könyvek sorozatban jelent meg, csakúgy, mint Ronil Caine SF-thrillere, a Lilian. Egy japán cég különleges és titkos szolgáltatást nyújt kiemelt ügyfeleinek: képes lemásolni bármilyen hírességet, a megrendelő pedig boldogan élvezheti az emlékeitől megfosztott klón társaságát. Csakhogy valami félresiklik, és Lilian – egy elbűvölő fiatal színésznő másolata – emlékezni kezd.

A regényes életrajz az utóbbi évtizedekben meglehetősen mostohán kezelt műfajnak számított. Menyhért Anna Egy szabad nő – Erdős Renée regényes élete című művében az erősen megosztó írónő történetét írja meg. Vállalkozása egyebek mellett azért is izgalmas, mert Erdős Renée pályáját átfogóan nem kutatták, így az életrajz közismert tényei között tátongó hézagok kitöltése valóban regényíróhoz méltó feladat volt.

Kisregény, elbeszélések, novellák – ilyen a komoly, klasszikus irodalmi debüt, és ebből is akadt jó néhány az elmúlt év könyves termésében. Morsányi Bernadett első kötetét a Kalligram gondozta; A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek egy kisregényt és tíz novellát tartalmaz, a szövegek az idősíkok egymásba csúsztatásával, a posztmodern intertextualitással keltenek izgalmas hatást. A Fiatal Írók Szövetsége adta ki Makai Máté Koriolán dala című novelláskötetét, amelynek szövegei a poszt-beat generáció meghatározó élményei – a fülszöveg szerint: rockzene, esztétika, LSD, fantasztikum, Pynchon, Burroughs, Philip K. Dick – köré szerveződnek. A Magvető műhelyéből két első könyv került a Margó-esélyesek közé. Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című novellaciklusáról Beke Zsolt, lapunk állandó recenzense egyebek mellett azt írta, kevés könyv van, amelyben annyit káromkodnak, mint ebben: „Mindent összevetve mégsem tűnik öncélúnak, erőltetettnek ez a stílusjegy. A kötetben egy falusi közösség jelenti azt a mintát, amely reprezentatív a társadalomra nézve. A helyi kocsmanyelven tudjuk meg, mi is a common sense mai világunkban.” A Magvető adta ki Kántor Péter Egy kötéltáncos feljegyzéseiből című prózakötetét is, amely Náder István grafikáihoz rendel tárcákat. A 67 éves, József Attila-díjas költő prózaírói bemutatkozása egyben jelzi, hogy nem csak a nyeretlen huszonéveseké lehet a Margó. Ezt a hitet erősíti Schreiner Dénes is: a szerző (filozófus, esztéta, egyetemi oktató) jócskán túl a negyvenen lépett ki a szépirodalom mezejére Mint kagylók, ha bezárulnak című kisprózakötetével.

A Margó-díjat a ma kezdődő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár zárónapján, vasárnap adják át. A fesztivált 2011 óta rendezik meg; a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és az Ünnepi Könyvhét mellett gyorsan a magyar főváros egyik legrangosabb könyves eseményévé vált. Az év legjobb első prózakötetnek járó díjat tavaly ítélték oda első alkalommal, akkor Totth Benedek Holtverseny című regényét jutalmazták. (as)