Három alkotást jutalmaztak

Komárom. Nem osztott ki sem első, sem második díjat a Dráma 50 elnevezésű jeligés pályázaton az értékelő bizottság, a harmadik díj viszont kétszeresen is elkelt a komáromi Jókai Színház által az ötvenedik, ünnepi évad tiszteletére kiírt drámaköltői versengésen.

A zsűri Gyüre Lajos Apáczai (jelige: „Őszike”), valamint Tóth Mihály Ki fuserálta el a jubileumi drámát? (jelige: „Duna”) című művét ítélte díjazásra érdemesnek, továbbá dicséretben és jutalomban részesítette Gazdag Józsefet, a Mielőtt megkövülünk című dráma szerzőjét (jelige: „Mielőtt megkövülünk”).

A beérkezett tíz pályamunkáról Telihay Pétert, a Jókai Színház művészeti vezetőjét, főrendezőjét – Kiss Péntek József színházigazgató, Varga Emese dramaturg, Nánay István színikritikus, Tóth László publicista mellett a döntéshozó testület tagját – kérdeztük. Mint elmondta, két pályamunka esetében kizárásra okot adó tényezők is felmerültek: az Egy század tragédiája és reménye (jelige: Madách) nyomtatásban már megjelent mű, melyen szerepelt a szerző neve, a Mária országa (jelige: Mária országa) pedig gyakorlatilag olvashatatlan kézírással érkezett, s nem felelt meg a műnemi feltételeknek (azaz nem drámai alkotás). A Tenmagad, Ábrahám! (jelige: Z. I.) című pályaműnek a művészeti vezető szerint „semmi köze sem a valósághoz, sem a színházhoz, sem a drámához”; A tanítónő (jelige: Bogár) egy sablonos élethelyzetet – a pályakezdő, álmokkal teli tanítónőnek döntenie kell, hogy a csalódások ellenére maradjon-e a pályán – dolgoz fel közhelyes, nehezen követhető szerkezettel; az Időhiba (jelige: Remete) egy humorosnak szánt darab, mely az idősíkokkal próbál játszani – Tas vezér találkozása egy mai családdal és a jövőből érkezett vendéggel –, de „az idő, amely egy végtelenül különös szövésű drámai alapanyag, itt nagyon szimplán van kezelve, a mű humora pedig mérhetetlenül egyszerű és közhelyes”. Telihay Péter érdeklődését a nem díjazott munkák közül a Születésnap (jelige: Atellana) keltette fel, amely „minden közhelyessége, slendriánsága mellett árnyalt színpadi fogalmazásra alkalmas alapanyag lehetne”, valamint első olvasatra izgalmasnak találtatott az Amatőrök című játék (jelige: Amatőrök), szerzőjének érdemes volna továbbra is próbálkoznia a drámaírással. De vegyük sorra a három jutalmazott alkotást is. Tóth Mihály műve, a Ki fuserálta el a jubileumi drámát? Telihay Péter szerint „több színdarab témáját is magában hordja, benne van egy szürreális-teátrális színdarab lehetősége, lehetne szociológiai látlelet az újgazdagságról és a korrupcióról, önvallomás a művészi kínlódásról, és az alapötlet szerint lehetne színházi háttérdarab. Amilyen izgalmas ez a sokféleség, egyben olyan gát is, mert a különböző szintek kioltják egymást. Ugyanakkor, ha rendet lehetne fésülni ebben a kuszaságban, akkor izgalmas előadás lehetősége rejlene benne.” Gyüre Lajos Apáczaija „a beérkezettek között a legjobban megírt mű; nyelvileg egységes, eredeti; szerkezetileg világos, tiszta; a karakterek pontosan körülrajzoltak, árnyaltak; s a darab a megadott pályázati alaptémának is árnyaltan felel meg. Csakhogy ez a színdarab egy kb. 60-70 évvel ezelőtti színházi mintát követ. A bizottságban felvetődött, hogy a szerző valószínűleg jól ismeri Németh László Az eklézsia megkövetése, és/vagy Páskándi Géza Apáczai című művét, az erős áthallás miatt nem voltunk képesek teljesen eredetinek tekinteni.” Gazdag József alkotása, a Mire megkövülünk „szövegként a legizgalmasabb, nyelvileg letisztult munka, a szerző nagyon pontosan ölti nyelvi formába az indulatait; egy nagy baj van vele – inkább költészet, mint dráma”.

– Az első konklúzióm, hogy az „igazi írók” nem írnak színdarabot, derogál nekik, mint ahogy színházba járni is. A másik, hogy rádöbbentem, nyelvileg mennyire amortizált közegben élünk: a pályamunkák többségében az alany és az állítmány egyeztetése is problémának mutatkozott. De a legszomorúbb felismerés mégiscsak az életismeret totális hiánya: az emberek egyre inkább sablonokban gondolkodnak, ezeket fogadják el valóságnak, s egyre távolabb kerülnek a személyes közlendőtől – foglalta össze benyomásait Telihay Péter.

Kiss Péntek József direktor bejelentette, a díjak ünnepélyes átadására hamarosan, még e hónap folyamán sor kerül a komáromi Jókai Színházban. A harmadik díjat nyert alkotások szerzői 25-25 ezer, a külön dicséretben részesült mű szerzője 10 ezer koronát vehet majd át.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?