Gyermekirodalom, identitás

Ugyanitt egy csokornyi újabb meskete N. Tóth Anikótól; a blokkot Csicsay Alajosnak a Szemle hasonló, tavaly szeptemberi összeállításában szereplő tanulmányokra reagáló esszéje zárja.
A lappal azonos című következő összeállítás szépirodalmat közöl; ezen belül Markó Béla, Pollágh Péter, Gál Sándor és Fellinger Károly verseit, Zirig Árpád novelláját, Timo Berger Kafka és én című novelláját (Aich Péter fordítása), valamint egy hosszabb részletet Matei Viniec K. úr szabad című regényéből (László Szabolcs fordítása).
A Sajátosságok és identitás című blokkot Alekszandr Melihov esszéje nyitja (Új Gogolok; Gyürky Katalin fordítása), Gyenes Gábor írása zárja (a lapot illusztráló Pézman Andrea munkásságáról). Kacsinecz Krisztián tanulmánya totalitarizmus és emlékezet kapcsolatát vizsgálja, Ardamica Zoráné a címébe emelt (Posztmodern gerle?) fogalmat, a posztmodernnek az értelmezését és kategorizálását nyújtja - a lap a dolgozat első részét közli. Végül Alabán Ferenc tanulmányát olvashatjuk: Sajátosságok és nemzeti identitás (Néhány vonás a határon túli magyar irodalomról). Az összeállításban kapott helyet a Verhovina madarai című Bodor Ádám-regény kritikája, a könyvet Szalay Zoltán értékeli. Ugyanő rovatában, a Szemlélődésben két hónap irodalmi híreiből kínál válogatást.
Az Olvasó című oktatási segédlet témája ezúttal Móricz; a tanulmány („Móricz Zsigmondnak novella-agya volt“. Hét krajcár, Szegény emberek, Barbárok) szerzője Szilágyi Zsófia, a hozzá tartozó óravázlaté Kuklis Katalin. (A szerkesztői előrejelzés szerint a márciusi Olvasó témája: Arany János balladái a költőiség, az elbeszélő jelleg és a drámaiság tükrében.)

Somogyi Juhász Péter