GYEREKSÉGEK

Pörgesd fel eltunyult gyermeked!

A gyerekek mozgáshiánya az utóbbi években drámai módon megnőtt. Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a mai gyerekekből otthonülő, puhány, eltunyult generáció válik.

A legtöbb gyerek a korábban szokásos három-négy óra helyett legfeljebb egy-két órát tölt szabadtéri foglalkozással, játékkal, de sokan ennél is kevesebbet, vagy semennyit sem. A gyerekek kétharmada túlságosan sokat ül. Jó néhányukat autóval visznek az iskolába és onnan haza. Már az alsó tagozatosok is napi négy-öt órát ülnek a padban. A gyerekek nagy része az iskola után a tévé vagy a számítógép elé ül.

A következmények kétségbeejtőek: európai átlagban a gyerekeknek mindössze 5 (öt!) százaléka képes egy húzódzkodást végezni, 95 százalékuk csak lóg a nyújtón. 25 évvel ezelőtt ez az arány fordított volt!

Kevés az olyan tizenkét éves gyerek, aki egyáltalán tud egy lábon ugrálni vagy egyenesen hátrafelé menni anélkül, hogy elveszítené az egyensúlyát. Felmerül a kérdés: milyen lesz ezeknek a gyerekeknek az egészségi állapota 20-30 év múlva? Akkor fognak a krónikus mozgáshiány következményeitől igazán szenvedni, mivel számos súlyos ortopédiai és belgyógyászati betegség alakul majd ki náluk: a porckorongsérv, a keringési elégtelenségek és az anyagcsere-zavarok elkerülhetetlenek. A tornaóráktól sajnos semmi jót sem lehet várni: a legtöbb tantervben csak alibiként szolgálnak.

Mindez azt jelenti, hogy a mozgásra nevelés a család feladatává vált. Meghatározó a követendő szülői példa és a megfelelő motiváció. Ahelyett, hogy a futballt csak a televízióban figyelnék, a fiatalokat egy igazi csapatba kellene beszervezni. Ezek a csapatban szerzett élmények egyben a gyerekek szociális élményeit és kapcsolatait is erősítik.

Azért valami halvány reménysugár is látszik: a felmérések szerint a számítógépbe belebolondult gyerekek 36 százaléka valamilyen sportot is űz. Talán sikerül a többi 64 százalékot is valahogy mozgásba hozni.Miért érnek korábban a lányok?

Egy pillantás a 10–14 évesek osztálytermébe, és azonnal nyilvánvalóvá válik: egyetlen más korosztályban sem olyan nagy a különbség a fiúk és lányok között, mint ekkor.

A lányok növekedése hozzávetőlegesen két évvel a fiúké előtt jár, a növekedés a 12. életévük előtt a legnagyobb, átlagosan 6,5 centiméter. Ebben a korban a magasságuk 3 centiméterrel több, mint a fiúké. Náluk a növekedés megugrása a 12. és a 15. életév közötti időre esik, ekkor hat-hét centimétert nőnek. A legnagyobb magassági növekedés hét centiméter (a 14. és a 15. év között).

A fiúk növekedése összességében lassabb, mint a lányoké, viszont éppen ezért hosszabban tart. Hozzávetőlegesen 14 éves korban hozzák be a lányokat. Míg a lányok növekedése rendszerint a 16. életévvel befejeződik, a legtöbb fiúnál a növekedés még 18 éves korig folytatódik, de sok esetben még ezt követően is tapasztalható. Fiú és lány, egyidősek és nem egyforma magasak: ez ma teljesen normális jelenség. (i)