Futuretro: sci-fi a múltban

Az az igazság, hogy Kerry Conran első filmje, A holnap világa (teljes címe: Sky Captain and the World of Tomorrow) valahogy nem kavart nagy port a mozilátogatók körében. És pontosan tudni, hogy miért nem. Mert amit felrónak a film laikus kritikusai, éppen azt tartja a film erényének az egy kicsit érzékenyebb és igényesebb filmkritikus. Mert milyen is Conran első alkotása?

Sokak szerint furcsa. Talán azért, mert retro stílusú. A történet részben a második világháborús New Yorkban játszódik, ám világa a Batman-filmekből ismert Gotham City világa: komor, sötét, titokzatos és nagyon-nagyon szecessziós. A retro hatású színvilág sokakat elriasztott. Mintha egy nyolcvan évvel ezelőtti barnuló fényképalbum, illetve háborús filmhíradó kelt volna életre ebben a filmben. Ezek az elemek azok, melyek emelik e kommersznek indult film színvonalát.

Kerry Conran filmje tisztelgés a nagy példaképek előtt, az olyan rendezők és filmek előtt, mint Lang Metropolisa, Lynch Elefántembere, Spielberg Indiana Jonesa vagy Lucas Csillagok háborúja. A tisztelgésen nem az értendő, hogy Conran másolta volna ezeket a filmeket, hanem hogy alkotása nosztalgikus sci-fi a múltban. Egy meg nem élt múltban, egy soha nem létezett világban. Igaz, New York már a 30-as években is létezett, csak nem olyan körülmények közt, mint Conran filmjében.

A története is szép, fantasztikus mese: a rossz Totenkopf – akit a számítógépes technika segítségével „feltámasztott” nagy Laurence Olivier alakít – meg akarja és részben gigantikus robotjaival meg is támadja New Yorkot. Itt éli mozgalmas újságíró életét Polly, aki oknyomozó cikkeivel szerez hírnevet magának. Most is a Gonosz nyomában van, épp a halál torkában, de megmenti leendő szerelme, a hős Sky kapitány, Joe Sulivan. Édes kettesben indulnak megkeresni a történet harmadik kulcsfiguráját, a félszemű Franky kapitányt és csapatát. Ők veszik fel a harcot a Gonosszal, és több apró kaland után győzedelmeskednek felette.

A film szereplői, Jude Law mint Joe Sulivan, Gwyneth Paltrow mint Polly és Angelina Jolie mint Franky nagyon élvezhették a forgatást, mert bevallásuk szerint a rendező, Kerry Conran már előre megtervezte, megrajzolta, sőt, megvágta a filmet. Ők a már kész vizuális oldalakba léptek be, és játszották el a kék vászon előtt szerepüket. Ez is bizonyítja, hogy ez a film nem mindennapi alkotás. A rendezőnek több évébe került, míg kitalálta azokat a technikai eszközöket, amelyek segítségével életre kelthette képregényhőseit és történetüket. A bravúros technikát dicséri a már említett, 1989-ben elhunyt Laurence Olivier feltámasztása is: felhasználva eddig nem közölt felvételeit, mintha ebben a filmben valóban feléledt volna.

Kerry Conran testvérei (Kevin mint gyártásvezető, Kirsten húga mint látványtervező) és barátai segítségével nagyon érdekes, a maga nemében egyedülálló, múltba nyúló, futuretro sci-fit, fantasztikus kalandfilmet hozott létre.

Gratulálok, ha más nem is!