Filmes diktátorokról és a reményről

„Egy új Chaplinre van szükség, aki bebizonyítja, hogy a mozi nem néma az ukrán háborúval szemben” – jelentette ki az ukrán elnök a cannes-i fesztiválpalota Lumiere termében összegyűlt, mintegy háromezer fős szakmai közönségének.„Mi harcolunk tovább, nincs más választásunk. Meggyőződésem, hogy a diktátor elbukik” – tette hozzá, párhuzamba állítva Putyin orosz elnököt Charlie Chaplin A diktátor című filmjének címszereplőjével.

Az ukrán elnök a háború áldozatairól, a Kijev melletti Bucsában megöltekről, Mariupol ostromáról beszélve közvetlenül megszólította a filmes alkotókat.„Százak halnak meg mindennap. Nem fognak felállni a forgatás végét jelző csapó után. A mozi hallgatni fog vagy beszélni fog minderről? Ha van egy diktátor, ha van egy háború a szabadságért, ismét minden az egységünkön múlik. Kimaradhat-e ebből az egységből a filmművészet?” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök úgy vélte, hogy a gyűlölet el fog tűnni és a diktátorok meghalnak, de a győzelemhez szükség van a mozira is.

Az est nemzetközi sztárja az idén 60 éves Forest Whitaker Oscar-díjas amerikai filmszínész volt, aki tiszteletbeli Arany Pálma díjat vehetett át az életművéért.

A fesztiválon mutatják be a Christophe Castagne és Thomas Same-tin rendezésében készült For the Sake of Peace című Dél-Szudánról szóló filmet, amelynek Whitaker volt a producere. Az amerikai sztár először 1988-ban szerepelt Cannes-ban, amikor a Clint Estwood Bird – Charlie Parker élete című filmjének címszerepéért el is nyerte a legjobb színész díját.A megnyitó közönsége rövid részleteket is láthatott Forest Whitaker filmjeiből, majd a zsűrielnök Vincent Lindon francia filmszínész alkotásaiból. Az általa vezetett nemzetközi zsűriben fele-fele arányban foglalnak helyet nők és férfiak: Rebecca Hall brit-amerikai, Deepika Padukone indiai, Noomi Rapace svéd és Jasmine Trinca olasz színésznő mellett Aszgar Farhadi iráni, Ladj Ly francia, Jeff Nichols amerikai és Joachim Trier norvég rendező. Köszöntőjében a zsűrielnök is az ukrán háborúról beszélt.

„Valószínűleg az lenne logikus, legalábbis emberi, ha most örömmámorban úsznék attól, hogy önök előtt állhatok a világ legjelentősebb fesztiváljának az elnökeként, ünnepelném az eseményt és élvezném a megtiszteltetést, ami engem ért. De van-e hozzá jogom?” – mondta Vincent Lindon. „Erről a helyről nem inkább arról kellene beszélni, amely az egész világot foglalkoztatja, a vérző, szenvedő bolygónk gondjairól, amely a hatalmak közönyében ég el?” – tette fel a kérdést a francia színész, majd a kultúra szerepét méltatta a társadalomban. Emlékeztetett arra, hogy a cannes-i fesztivál a fasizmus elleni küzdelem szándékából jött létre 1939-ben, és a hivatalos programba meghívott filmeknek nem kizárólag az a céljuk, hogy megtöltsék a mozikat. Szerinte a film egy „olyan masszív érzelmi fegyver, amelynek a tudatra ébredést kell segítenie és a közöny ellen kell harcolnia”.