Feltámadt a múmia, de minek?

Csak a próbálkozás nagyon félresikerült, ugyanis A múmia visszatérése egyáltalán nem lett élvezetes mozi, még csak könnyed nyári közönségfilmként sem állja meg a helyét.

Valójában egy közel kétórás katyvaszt nézünk, és vélhetőleg Alex Kurtzman rendező sem tudta, kalandfilmet, netán horrort vagy esetleg belevaló akciómozit akar-e. Tény, hogy A múmia nem indul rosszul: a műkincslopásban igen járatos Nick és csapata most éppen Ahmanet egyiptomi hercegnő szarkofágját tenné magáévá, de már a repülőgépen furcsaságok történnek, és láss csodát, a gonosz tetem nemsokára életre kel, majd pusztításba kezd a világban. Ami viszont ezután történik, az szinte értelmezhetetlen: furcsa ugrándozások, megmagyarázatlan motivációk, zavaros cselekmény, amelynek egy pontján még maga Dr. Henry Jekyll, Stevenson rémregényének hőse is feltűnik. A néző egy idő után mindössze egyetlen kérdést tesz fel: ezt komolyan gondolták? Az a legnagyobb baj Kurtzman próbálkozásával, hogy leginkább talán horrorfilmet akart csinálni, és ennek megfelelően tengernyi vér folyik a vásznon, sötétben támad a múmia, ám mindez mégis hiteltelen. Hiába a pörgős tempó, hiába látványos, ahogy Ahmanet végigszáguld London városán, ha emögött nincs egy jól összerakott sztori, ami miatt azt éreznénk, hogy szeretnünk kell ezt a filmet.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"278697","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

A korábbi A múmia-mozikat azért lehetett kedvelni, mert lazák voltak, árasztottak egyfajta Indiana Jones-hangulatot, és a poénok is ültek. Poénok ugyan most is akadnak, csak működni nem működnek, ahogy a főszereplőt alakító Tom Cruise is kissé idegenül mozog a vásznon. Talán már a forgatáskor sejtette, hogy A múmia egy sikerületlen alkotás lesz, amely teljesen feleslegesen készült el.

Gera Márton