Erősödő bábosmozgalom

A színpadon a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Manócska bábcsoportjaHéger István felvételeAz első két versenynapon a bábos kategóriában vetélkedők léptek színpadra. A több mint húsz elődöntős közül az országos megmérettetésen tíz csapat mutatta be tudását. Mindegyik előadás megérne egy-egy kisebb elemzést. Új divatok és régi irányzatok, sziporkázó ötletek és hagyományos, letisztult játék, újszerű és tradicionális bábformák alkalmazása egyaránt tapasztalható az idei fesztiválon. A mostani rövid értékelésben a fellépés sorrendjében szólok néhány szót minden bábos csapat teljesítményéről.

A somorjai Corvin Mátyás Alapiskola Futrinka bábcsoportja Futrinka bábcirkusz című bábjátékát mutatta be Csémy Erika rendezésében. Talán csak a tempó hiánya, illetve a mutatós cirkuszi mutatványok feszültségéből levonó fáradt beszédmód hagyott némi hiányérzetet a cirkusz világát felidézni próbáló előadás kritikusabb nézőiben. Mindent összevetve azonban egy kedves és hangulatos előadást kapott ajándékba a közönség.

A Pozsonyeperjesi Községi Hivatal és a helyi alapiskola Kis Ugri-Bugri nevű csoportja igen érdekes vállalkozást valósított meg: a kalendáriumi évet, illetve az egyes hónapok történéseit dolgozta fel Hónapsoroló című darabjában, amelyet Nagy Erzsébet és Ágh Erzsébet rendezett. A kiválóan kivitelezett bábok és a hozzájuk csatolt szövegek éltették az előadást. Mindössze néhány kisebb méretbeli aránytalanság tűnhet zavarólag a néző számára, maga az előadás azonban jól felépített és sokat játszatható még.

A hetényi református gyülekezet Tábita nevű csoportja bibliai történetet dolgozott át bábjátékká. Jónás és a cethal történetét egyáltalán nem könnyű dramatizálni, az Écsi Gyöngyi által színpadra állított mű mégis az első versenynap egyik legfigyelemreméltóbb előadása volt. A színek és a formák szimbólumrendszere, az igaz hitbe vetett bizodalom tanulságai átsugároztak az előadáson. Néhai Dusza István – aki egyébként a korábbi Duna Menti Tavaszokat értékelve maga is többször hiányolta a bibliai történeteket –, azt hiszem, a tábitások előadást megnézve egy igen sajátos ízű, erős vizű, ugyanakkor rendkívül tiszta forrás fölfakadásáról kezdene fogalmazni.

A felsővámosi Tikiriki A kiskakas gyémánt félkrajcárja című darabjával – amelyet Rebro Ágota rendezett – a legkisebbeket is képes volt lekötni. Mozgalmas, jól felépített előadás, szép és jól mozgatott bábokkal.

A Harkácsi Pimpó Vezérné Gonda Klára és Dolinszky Irén rendezésében Andersen egyik tanulságos meséjét, A fülemülét állította színpadra. Találékonyságuk, díszletük multifunkciós volta, mesterien kivitelezett bábjaik, illetve a tudatos és hosszú ideje folyó munka mára már a bábosok élvonalába emelte a csapatot. Talán némi tempógyorsítással, néhány beszédhangsúly csiszolásával még erősebbé tudnák tenni előadásukat.

Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola Pinokkió bábcsoportja kísérletező kedvét bizonyítva érdekes előadást hozott létre. Juhász Zsuzsa és Krošlák Olga, a Firkász Kata című mesefeldolgozás rendezői most sem lettek hűtlenek magukhoz. Sziporkázó ötletek sorozatával, szépen kivitelezett bábokkal, bábkészítési technikák és furfangok tömkelegével voltak képesek lekötni a figyelmet. Talán a darab színjátszós részletei kívánnak némi értelmezési és szövegmondási csiszolást.

A sárói alapiskola Csemeték bábcsoportja Bandáné Fűri Katalin rendezésében A kiskondás című népmese-feldolgozással örvendeztette meg a közönséget. Teljesen hagyományos, paravános előadásmóddal, letisztult játéktechnikával, szépen kivitelezett bábokkal és számos igen kiváló ötlettel hódították meg a közönség szívét.

A diószegi Petőfi Sándor Alapiskola Diócska bábcsoportja Bréda Szilvia rendezésében A fehér macskahercegnő című mesét állította színpadra. Csodálatosan szépek és szinte gyereknagyságúak a bábjaik, jól funkcionál a díszletük, a darab is érdekes, csupán feszültségteremtő nagy pillanatoknak van híján az előadás, aminek talán a tempóját is feszesebbé kellett volna tenni.

A nap igen kellemes és felemelően szép meglepetése volt a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Manócska bábcsoportjának több színházi eszköztárat ötvöző előadása. Verdi zenéjére a mozgásszínház, a hangulatszínház, az árnyjáték, a táncszínház, a pantomim elemeit vegyítették. Lebilincselő, szuggesztív előadás részese volt játékos és néző egyaránt.

Jó érzés tudni, hogy már polgári társulás is működtet, támogat bábjátszó csoportot. Teszi ezt Garamszentgyörgyön az Aktiviti Polgári Társulás, amelynek csapata – a Lángocska – A szegény ember meg a róka című bábjátékot mutatta be. Fűri Rastislava rendező bábosai a kesztyűs és botos bábok alkalmazásával, a paravános előadásmóddal teljesen le tudták kötni a nézőket. Ismét bebizonyosodott, hogy a hagyomány őrzése, a klasszikus módszerek és formák ma is képesek hatni, ha jól használják őket.

A muzslai Endrődy János Alapiskola Bors bábcsoportja – egy székely népmese alapján – Kolontos Jankó történetét játszotta el Páldi Tímea rendezésében. Itt is figyelemreméltóan friss ötletek, jó játékmodor a fő jellemzők, és náluk is a történések egyensúlyozásának, az ívek építésének technikájában vannak apróbb zökkenők.

Végszó gyanánt tehát elmondható: a bábos csoportjaink szakmailag egyre magasabb színvonalat képviselnek.