Erő és szépség - új kiállítás a Vermes-villában (fotókkal)

Hozzájuk csatlakoznak a falakon függő szintén nagyméretű XY festmények, amelyek az új útkeresés szimbólumai.
A két művész - akik házastársként élnek együtt – legújabb műveiket hozták el a Kortárs Magyar Galériába. Mindketten már adományoztak 2007-ben a Világ-Kép c. kiállításon saját műveket a galériába, amelyet idén Farkas Ádám egy továbbival egészített ki. Felszálló című bronz munkája a továbbiakban már a KMG gyűjteményében található majd.
Elsőként a galéria vezetője Gaál Derzsi Ildikó köszöntötte magyar és szlovák nyelven a megjelent művészeket és vendégeket, majd Szabó Lilla művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa mutatta be a két kiállítóművészt és jellemezte munkásságukat.
A pozsonyi születésű Dr. Szabó Lilla ma a magyar képzőművészet egyik legelismertebb művészettörténésze. Tárlatnyitó beszédét Farkas Ádám hitvallásával kezdte: „A művészet számára az anyag, a dallam, a történet csak váz, amelyre ráépülnek a metakommunikáció sejtjei, a jelek, amelyek továbbítják az energiát, és ha van befogadó, létrehozzák az élő kapcsolatot. Ez a kapcsolat pedig nem más, mint amit az esztétika tudománya katarzisnak nevez.”
A magyar szobrászat egyik legismertebb képviselője Farkas Ádám, akinek műalkotásai megtalálhatóak a világ jeles köz- és magángyűjteményeiben. Köztéri alkotásai gyakran monumentális nagyságukkal megállásra és gondolkodásra késztetik az előtte elhaladókat. A művészettörténész elmondta, hogy: „A csavart oszloppal – amely a jelen kiállításon több művén is látható – a kőbe történt abszolút, de deformáció nélküli beavatkozással – 1993-tól kezdett el foglalkozni. Nyilván hogy csak egész szobrászati tudása, - technikai és anyag tapasztalatai, nem kevésbé az egyetemes szobrászat és művészetek alapos ismeretének a birtokában lehetett képes (eljutni) e szobrok megalkotásához. 1993 óta szobrászatának emblematikus jegyévé váltak a möbiusz szalagok, oszlopok, hasábok. Ugyanígy e szobrok felszínének megmunkálása, amik megőrzik, sőt hangsúlyozzák a vésőnyomot, s rovátkolt barázdáik, a csigafosziliákat idézik. A természettel – az anyaggal, a kövek világával nem versenyez. De nem is finomítja felszínüket, hogy azok erezetének, színvilágának puszta szépségét emelje ki. És nem is hasonlót kíván alkotni. Alkotó, akinek megadatott a Föld és az Egyetemesség megérintése, valamint az alkotás erejének felismerése és értékelése. Egyszerre csodálja és válik részesévé a Föld geológiai, természeti képződményeinek és a Föld, ember teremtette kultúrájának. Ez a tisztelet az őt ért katarzisként mutatkozik meg műveiben.”
Rákossy Anikó festőművész munkássága és a Kortárs Magyar Galériában kiállított nagyméretű képei nagyszerűen színesítik Farkas Ádám kő és bronzszobrait – állapította meg Dr. Szabó Lilla. „Más művészeti gondolkodás és stílus az ő sajátja. A belső érzelmek, hangulatok lírai tükörképei ezek a látszólag egyszerű motívumokból épülő festmények. Az új utat keresés jeleit képviselik az itt bemutatott XY művek és mellette a vörös színekkel domináló festményei” – jellemezte a művésznőt a tárlatot megnyitó művészettörténész. Végezetül megállapította, hogy a közös kiállítás erőt és szépséget sugároz. (karaffa)