Emberi versház a senkiföldjén

Gál Tamás többször bizonyította már, hogy az egyszemélyes színház nagyon az ő műfaja, karizmatikus egyéniségével, sallangoktól, maníroktól mentes szuggesztív előadásmódjával egymaga is képes lekötni a közönséget. Igaz, most nem egyedül állt pódiumra, játszó- és muzsikustársként ott volt mellette Lakatos Róbert brácsaművész, aki maga komponálta a színpadi játék zenéjét, sőt, az elhangzó Tóth László-versek közül néhányat meg is zenésített. A Budapest Kávéház hazai premier színhelye lett: a Jöttünk külhonból mind a ketten című műsort ugyanis ez ideig egyetlenegyszer, Budapesten mutatta be a két művész. Gál Tamásnak régi terve, hogy hazai magyar költőink műveiből önálló estet készítsen, s ezáltal is közelebb vigye őket az olvasókhoz. (Mert valljuk be, nem divat manapság a versolvasás, a verseskötetek nem kelnek el igazán nagy példányszámban.) A tervből végül valóság lett, megszületett az első, az előadók által lélekkel teli színpadi játékként jellemzett est, amelynek „alapköveit” Tóth László versei alkotják. A versekből aztán Gál Tamás és Lakatos Róbert épít – írhatnám azt az ismert fordulattal élve, hogy katedrálist, de ez talán túl patetikusan hangzana, pedig ettől a színpadi játéktól a pátosz elég messze áll. Nagyon emberi, nagyon lakható, tágas versháznak nevezném inkább, amelybe beléphetünk a két művész (és persze a költő) által. És fokozatosan megnyitják előttünk a „versszobákat”, hogy lépjünk beljebb, elvégre minden szoba tartogat meglepetést, valami ajándékot. Az egyikben egy kis derűt, a másikban egy adag iróniát, a harmadikban borzongatóan szép vallomást. Szavakat, dallamokat, amelyek megérintik a lelkünket. És ki érthetné nálunknál jobban, amikor a költő az „itt”-ről és az „ott”-ról, a „külhon”-ról vagy a „senkiföldjé”-ről szól?

Jó érzékkel válogatta össze a műsorban elhangzó verseket Gál Tamás: bár Tóth László gazdag költői életművének csupán néhány darabja hangzik el, költészetének legfontosabb témái megtalálhatók bennük. Benne van egy egész emberélet – dióhéjban.

A Jöttünk külhonból mind a ketten című est hamarosan CD-n is megjelenik. Jó lenne, ha Gál Tamásnak és Lakatos Róbertnek élőben is nagyon sok helyen lenne alkalma bemutatnia, egyrészt mert valóban színvonalas, emlékezetes élményt nyújtó műsort készítettek, másrészt Tóth László azon költőink közé tartozik, aki nem áll túl gyakran reflektorfényben, noha megérdemelné.

Az est második felében a Lilium Aurum Könyvkiadó idei terméséről vont mérleget Hodossy Gyula, a kiadó igazgatója, a Vámbéry Irodalmi Esteket szervező Vámbéry Polgári Társulás elnöke. Műfajilag nagyon színes volt az idei könyvtermés, mondta el értékelésében, s ezt a sokszínűséget a jövőben is szeretnék megtartani. A tervekkel kapcsolatban megjegyezte: továbbra is elsősorban a Szlovákiában élő és alkotó magyar szerzők munkáit szeretnék megjelentetni, ám nem kizárólagosan, hiszen magyarországi szerzők köteteit is gondozzák, és a jövőben is folytatni szeretnék a Vámbéry Ármin-életműsorozat kiadását, mivel ez hiánypótlónak számít a magyar könyvpiacon.

A Lilium Aurum idei köteteit az est közönsége is értékelhette: szavazhattak a tetszésüket leginkább elnyerő könyvre, s a nyertes könyv szerzője és grafikusa jutalmat kapott a kiadótól. A közönségszavazásban az ötödik helyen Tóth Elemér A bátor nyúl, a negyedik helyen Antal Tamás Úton lenni jó című könyve végzett. A harmadik a Dunaszerdahely című album, a második a Csallóköz hagyományos ízei című háromnyelvű (magyar, szlovák, angol) kiadvány lett. Az est közönségétől a legtöbb szavazatot Fellinger Károly Dióbölcső, mákfejcsörgő című gyermekverskötete kapta.