Először is fogadja el önmagát

!Azon gondolkodom, hogy lehet-e mindig mosolyogni, lehet-e mindig vidámnak, jókedvűnek lenni egy házasságban akkor, ha ez nem az alaptermészetünk. Leveléből számomra az derül ki, hogy Ön olyan szerepet vállal, mely nem a sajátja, és nehéz másnak lennie, mint ami valójában. Figyelmébe ajánlom Jane Seymour híres színésznő gondolatait, melyek segítségével, gondolom, sikerül kicsit kigubancolódnia házassági gondjaiból. Seymour így vall önmagáról: „Hosszú időbe tellett megszereznem azt az önbizalmat, hogy nőies önmagammá váljak – hogy egyszerre legyek erős és nőies. Külön-külön nem volt egyik sem nehéz: az összekapcsolásukkal volt gond. Csak amikor valóban rátaláltam, ki is vagyok tulajdonképpen, váltam alkalmassá boldog, tartós házasságra. Sok más nőhöz hasonlóan nekem is nehéz volt a romantikus szó kétféle jelentését kombinálnom: önmagam keresését és a másikkal való megosztást. Csak miután rátaláltam önmagamra, tudtam először igazán élményeken is osztozni.

Ez sok nő számára lehet tanulságos, ha erősek és nőiesek akarnak lenni. Tanuljatok a hibáimból. Először is tanuljatok meg önmagatok lenni. Tanuljatok meg időnként egyedül lenni. Építsétek fel erős, romantikus éneteket. Ettől lesztek elég erősek, hogy a házasság és a gyereknevelés követelményeivel megbirkózzatok, és képesek legyetek nőként helytállni a huszadik században, amikor hivatást, munkateljesítményt vagy legalábbis valami megkapó tehetséget kell felmutatnotok.”