Elhunyt Garas Dezső, a Nemzet Színésze (összefoglaló)

Budapest |

<p>Hetvenhét éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt Garas Dezső Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja pénteken; a művészt a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, búcsúztatásáról később intézkednek.</p>

Az MTI-nek nyilatkozó pályatársai szombaton megrendülten emlékeztek az elhunyt művészre. Maár Gyula filmrendező azt mondta, Garas Dezső halálával saját életének egy részét is elveszettnek érzi. Felidézte, hogy sokat dolgoztak együtt, és két olyan közös munkájuk is volt - a Malom a pokolban (1987), és a Hoppá (1993) című film -, amelyért a színész a filmszemlén megkapta az év legjobb alakításáért járó díjat.
Maár Gyula felesége, Törőcsik Mari, akivel Garas Dezső pályája során gyakran játszott együtt, és akihez szoros barátság fűzte, ugyancsak megrendülten nyilatkozott. Felidézte, hogy Garas Dezső december végén lépett utoljára színpadra - éppen az ő kérésére - a Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabban, a Nemzeti Színházban.
Bodrogi Gyula az ország egyik legjobb színészének nevezte Garas Dezsőt, és úgy vélte, nem volt olyan szerepe, amire akár csak egy percig is azt lehetett volna mondani, hogy nem neki való. Szavai szerint Garas csodálatos színész, és nagyon határozott, nagyon egyenes, tiszta ember volt.
A Fidesz közleményben fejezte ki részvétét Garas Dezső családtagjainak, barátainak és színésztársainak.
Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila részvétnyilvánításában úgy vélte, akik szerették és rajongtak Garas Dezsőért, azok tőle megtanulhatták, mit jelent önfeledten nevetni, vagy a poklok poklát, a kínkeservet megélni.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közlése szerint Garas Dezső élete utolsó tévéinterjúját néhány héttel halála előtt adta, amelyben a család szeretetéről és Down-szindrómás unokájáról is beszélt D. Tóth Krisztának. A Nemzet Színésze menyével, Balla Eszter színművésszel együtt volt a DTK Show vendége. A megrázó utolsó beszélgetést január 5-én, csütörtök este láthatják az m1 nézői a DTK Show-ban, a közmédia ezzel az interjúval is búcsúzik a Nemzet Színészétől.
Garas Dezső gyermekkorát és ifjúságát a főváros hetedik és nyolcadik kerületében töltötte. A vasesztergályos tanonciskolában csatlakozott a Színművészeti Főiskola végzős, rendező szakos hallgatói által szervezett színjátszó csoporthoz. A legenda szerint végül fogadásból lett színész: barátainak heccből azt mondta, fogadjunk, hogy engem a főiskolára is felvesznek. Jelentkezett, s az első nekifutásra felvették, 1953-ban.
Friss diplomás színészként 1957-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1965-ben lett a Madách Színház tagja, az ott töltött tíz év alatt számos nagy siker részese volt, kiváló előadásokban lehetett partnere Kiss Manyinak, Pécsi Sándornak, Márkus Lászlónak, Domján Editnek. 1975-ben egyik pillanatról a másikra lett szabadúszó, egy év múltán pedig a Mafilm színészgárdájának tagja. 1990 és 1992 között a Szolnoki Szigligeti Színházban játszott, 1993 és 1995 között a Művész Színház tagja volt, majd szabadfoglalkozású színművészként dolgozott.  2003-tól a Vígszínház, 2004-től a Nemzeti Színház tagja. Színházában legutóbb a Úri muri, valamint a Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabban játszott, ez utóbbiban néhány nappal karácsony előtt lépett utoljára színpadra.
Csaknem fél évszázad alatt megszámlálhatatlanul sok szerepet játszott el. Fontosabb alakításai színpadon: Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Peachum (Brecht: Háromgarasos opera), Sosias (Kleist: Amphitryon), II. Henrik (Goldman: Az oroszlán télen), Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Voland (Bulgakov: A mester és Margarita).
Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendává vált Liliomfival kezdődött, amelyben az ifjú Schnapsot alakította ellenállhatatlanul. A legenda folytatódott: Két félidő a pokolban (1961), Krebsz, az Isten (1969), majd 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodás (Régi idők focija), akinek "Kell egy csapat" mondásából szállóige lett. Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította. 
Drámákban, és vígjátékokban, súlyos veretű, nehéz szerepekben csakúgy, mint könnyed vagy groteszk komédiákban kiváló alakítást nyújtott. 1963-ban és 1965-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1988-ban kapta meg. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének kitüntetettje lett 1995-ben, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2004-ben kapta meg a Budapest díszpolgára címet.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?