Edvin, a hegedűvirtuóz

Edvin egy határozott mozdulattal öszszecsukta a hegedűtokját, s gyorsan ráült, egyszerűen nem volt kedve tovább gyakorolni, azt remélte, hogy ily módon tönkreteheti a „kínzóeszközt”. Még a harmadik életévét sem töltötte be. De nem menekülhetett: édesapja hegedűtanár volt egy magyar kisváros zeneiskolájában, édesanyja pedig hegedűművész. ĺgy Edvinnek karriert kellett csinálnia... Kicsivel később már agyafúrt módszerekkel próbált meg kibújni a kényszer alól: magnószalagra vette hegedűgyakorlatait, majd a kazettát a magnóba helyezte, s a szabadba szökött, míg szülei – elégedetten fiúk igyekezetével – a nagyszobában ültek. Akárcsak annak idején a Kukori és Kotkoda című rajzfilmben, ha valaki emlékszik rá.

Mindez azonban nem segített. Zenész körökben fantasztikus tehetségről beszéltek, és Edvin már kilencévesen nekivágott a nagyvilágnak. Elnyerte egy bennlakásos moszkvai zeneművészeti főiskola tehetséges gyerekeknek szóló ösztöndíját. Később New York-ba került. A Guilliard School-beli tanulmányai során kellett magát először igazán megerőltetnie, mert nagy volt a konkurencia. Egyébként szinte minden az ölébe hullott. Még az 1697-ben készült Stradivari is, amelynek értéke négymillió dollárra tehető. A hegedű a magyar állam tulajdona, amelynek megőrzését Edinre bízta.

Egyedit szeretett volna alkotni, elektronikus zenét akart csinálni. Elmondása szerint ha Mozart most élne, ő is pont így komponálna. „Mozart magától értetődően sokat profitálhatott volna a számítógép, az internet, a digitalizálás fejlődéséből. Ma már más időket élünk, a zeneszerzés új korszakába léptünk. A klasszikus zene csodálatos dallamait klassz ütemekkel és elektronikus hangszerekkel akartam összekötni. Hallani szerettem volna, hogyan illenek össze a húrok lágy hangjai a számítógépes ritmusokkal. Saját zeném híd a klasszikus- és a popzene között, nincs rá külön kategória: ez Edvin Marton zenéje. Egyedülálló! Ez az én lelkem, a gondolataim, ahogy én élem meg. Kinek jutna eszébe egy Stradivari hangzást dobokkal és egy lemezlovas zenéjével kombinálni?” A közelmúltban megjelent cédéjén hallható dalok többsége egy hölgyhöz kapcsolható, de ha valaki a titokzatos Ő kiléte iránt tudakozódik, Edvin csak sejtelmesen mosolyog. Fantáziánkra bízza a dallamok által elmesélt történetekbe illő asszony elképzelését. (bmg, péjé)