Bebek juhász kincse

<p>Vagy húsz éve, a Petőfi a Felvidéken című könyvéhez végzett adatgyűjtés során találkoztam először Magyar Zoltánnal. A híre, a munkásságáról szóló beszámolók száma évről évre gyarapodott.&nbsp;</p>

Szakmabeliekkel találkozva bizony nem egyszer az irigység megnyilvánulásait véltem felfedezni, ha róla érdeklődtem. Mert Magyar Zoltán, e rendkívül felkészült, nagy munkabírású, kitartó és céltudatos folklórkutató műveinek száma olyan gyorsan gyarapodott, hogy azok számontartása még a szakmának sem jelentett könnyű feladatot. Nos, ennek a rendkívül gazdag életműnek az illusztrálására csak egy adatot írnék ide: eddig hatvankét önálló kötete és közel száz kisebb tudományos publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven. Foglalkozott, foglakozik a folklórszövegek tudományos rendszerezésével, történeti mondák gyűjtésével, a magyar néphittel és szentkultusszal és a magyarság több tájegysége mesemondóinak elbeszélői repertoárjával. S rendszeresen végez terepmunkát Szlovákia és Románia magyarlakta területein. Munkásságáért több elimerést is kapott, például 2004-ben a Habsburg Történeti Intézet díját vagy 2007-ben a Magyar Művészetért Díjat. Az egykori Torna és Gömör vármegyék kis településeire, az elmúlt majd két évtized alatt szinte hazajár már Magyar Zoltán, a kiskőrösi születésű kutató tudós. Időben észlelte azt a hiányt, ami a sokszínű Gömör északkeleti részének alaposabb feltárásában mutatkozott, és tudatosan összpontosított a gömöri bányavidék még fellelhető egykori népi világa megmaradt elemeinek gyűjtésére. Magyar Zoltán egyik legnagyobb felfedezése volt ezen a vidéken és témakörben, hogy majd kilencvenéves korában, Rozsnyó mellett rátalált egy csodálatos mesélőre, a tudós pásztor hírében álló Darmo Istvánra. Az ő történeteit Varga Norberttel együtt jegyezte le és adta közre 2006-ban Három szem klokocska címmel. 2011-ben a Lilium Aurum gondozásában jelent meg a Bebek juhász kincse – Népmondák Rozsnyó vidékén címmel. Erről faggattam őt a júliusi Könyvkuckóban, miközben gyönyörködhettünk az éppen most, a budapesti Zeneakadémián végzett rozsnyói Nyéky Emese népi furulyajátékában. A történeti, helyi, betyár és kincsmondákról kérdeztem, a hiedelmondáknál pedig főként kedvenceimről, a permonyíkokról, de szóltunk a vidékünk meghatározó, jeles, a mondavilágban is élő – továbbélő családjairól, a Bebekekről, Andrássyakról. Jó lenne, ha vidékünk magyar iskoláiban gyakran lapozgatnák Magyar Zoltán kiváló, gazdag szakmai bevezetővel ellátott mondagyűjteményét. S olykor talán elhívhatnák őt beszélgetni is a gyerekekkel.
Ambrus Ferenc
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?