Bárka-est Ipolyságon

Grecsó Krisztián, Kiss László, Elek Tibor, Kiss Ottó és Németh Zoltán az ipolysági Bárka-estenA szerző felvételeA Bárkát Elek Tibor főszerkesztő mutatta be. A Békés Megyei Könyvtár kiadásában megjelenő (2000 óta kéthavi) lap viszonylag fiatalnak mondható, hiszen mindössze tízéves múltra tekint vissza, ám az utóbbi időben az élvonalbeli folyóiratok között emlegetik. Köszönhető ez a szerkesztői koncepcióban megfogalmazott „termékeny eklektikának”, ami nagyjából azt jelenti, hogy a folyóirat nem egyetlen irodalmi-művészeti vagy szellemi irányzat, illetve (szekér)tábor fóruma, hanem különböző értékrendek, irányzatok képviselőit vonzza a változatosság és sokszínűség jegyében. ĺgy – a magyarországi gyakorlattal ellentétben – az a sajátos helyzet áll elő, hogy gyakran olyan szerzők írásai kerülnek egymás mellé, akik egyébként nemigen szoktak egyazon lapban publikálni. A szerkesztők nagy figyelmet szentelnek a határon túli szerzőknek, valamint a regionális kötődések, lokális szempontok képviselőinek is. A Bárkában a szépirodalmi anyag mellett tanulmányok, recenziók, kritikák, beszélgetések, valamint fotók, képzőművészeti alkotások reprodukciói kapnak helyet.

A Bárka tehát igazi szellemi műhely, amit az is bizonyít, hogy munkatársai nemcsak folyóirat-szerkesztéssel foglalkoznak, hanem szervezik a Békés Megyei Könyvtár irodalmi életét, valamint társszervezőként bekapcsolódnak a gyulai Nyári Színházi Fesztivál rendezvénysorozatába is. Emlékezetes esemény volt a Magyar líra az ezredfordulón, illetve párja, a Magyar próza az ezredfordulón című. konferencia (melyek anyaga könyv formájában is napvilágot látott), valamint nagy sikert aratott az Irodalmi humorfesztivál című rendezvény is.

A lap szerkesztői különösen fontosnak tartják a legfiatalabb nemzedék megszólítását, hiszen a kortárs irodalom az iskolai tananyagban csak töredékeiben szerepel, vagy éppen – többek között – időszűkében sorra/értelmezésre sem kerül. A Bárka rendhagyó irodalomórákkal igyekszik pótolni ezt a hiányt, és nem csak otthon: jártak már Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és nálunk is.

Elek Tibor amellett, hogy a Bárka főszerkesztője és a dél-alföldi irodalmi élet szervezője, ismert irodalomtörténész és kritikus. ĺrásai nemcsak magyarországi lapokban jelennek meg, hanem publikál például a Kalligram folyóiratban is; a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot első kötete (Szabadság, szerelem), valamint Székely Jánosról szóló monográfiája (a Tegnap és Ma sorozatban), ugyancsak itt jelent meg a napokban a szerző ötödik tanulmánykötete Fényben és árnyékban (Az irodalmi siker életrajza) címmel, mely kritikákon kívül interjúkat, kerekasztal-beszélgetéseket tartalmaz.

Grecsó Krisztián, a Bárka szerkesztője három verseskötetet jegyez, neve azonban az országos médiaeseményként emlegetett, botrányokkal kísért novelláskötet, a Pletykaanyu megjelenése után vált ismertté. A kötetnek kitüntetett figyelmet szentelt a kritika is, s hogy nem találtatott könnyűnek, bizonyítja a legjobb első prózakötetért járó Bródy Sándor-díj. A Pletykaanyu novellái viszont nem csupán a profi olvasók szűk körében számíthatnak sikerre, hanem a nagyközönség számára is izgalmas olvasmányélményt jelentenek, ahogy ezt az ipolysági és a zselízi fogadtatás is jelezte.

Kiss Ottó, a Bárka külső munkatársa gyermekkönyveket és prózaköteteket publikált. Csillagszedő Márió című könyve nem a magyar irodalomban elterjedt rímes-ritmusos gyermekversek hagyományát, hanem az ún. svéd típusú (próza)versnyelvet követi. A családtörténetet (is) kirajzoló kötet tavaly Év Könyve díjat kapott, egyes darabjai CD-n és kazettán is hallhatók, tankönyvbe is bekerültek, a felolvasások népszerű szövegeivé váltak. (Elkészült a kötet szlovák fordítása is.)

Kiss Lászlóról a Bárka-rendezvények résztvevői nem csak azt tudták meg, hogy a gyulai gimnázium tanára, a szegedi egyetem doktorandusza, a hard-core-metál zene rajongója és szenvedélyes horgász, hanem azt is, hogy kitűnő novellista: egyrészt egy nemzetközi novellapályázat első díjának tulajdonosa, másrészt a Szindbád nem haza megy című kötet szerzője, ezenkívül nagyszerű előadó is.

Németh Zoltán Madách-díjas irodalomkritikus, költő munkáit a hazai olvasók jól ismer(het)ik, azt viszont talán kevesen tudják, hogy miként kapcsolódik a békéscsabai laphoz. Németh Zoltán magyarországi publikációinak sora a Bárkában indult, a folyóirat állandó munkatársának számít évek óta, melyben főleg kritikái és tanulmányai jelentek meg; 2002-ben megkapta a rendszeres és fontos publikációkért járó Bárka-díjat. Ezúttal nem elméleti, kritikai írásaiból olvasott fel, hanem a testre írt szövegkísérletek nyomán született verseiből.