Bálint-nap és Jókai-bableves

MISAD KATALIN

A címben szereplő kifejezések két olvasói levélnek köszönhetően kerültek egymás mellé: a levélírók a szóban forgó megnevezések helyes írásmódjára voltak kíváncsiak.

A személynevek és a közszavak gyakran lépnek egymással valamilyen összetételnek tekinthető kapcsolatba. Az ilyen szószerkezetekben általában a személynév az előtag, a közszó pedig az utótag, s köztük jelöletlen alárendelő viszony van: Bálint-nap – ’Bálint (név)napja’, Jókai-bableves – ’Jókairól elnevezett bableves’. Mint látjuk, a tulajdonnévi és a közszói elem kapcsolatát kötőjel jelöli, ez az írásmód mind a magyar, mind az idegen személynevekkel alkotott összetételekre érvényes: Arany-ballada, Eiffel-torony, Mikulás-ünnepély, Pitagorasz-tétel. A személynévi összetételekben a tulajdonnévi tag lehet többelemű is, ilyenkor is megtartjuk a kötőjeles írásmódot, pl.: Juhász Gyula-portré, Szent Margit-legenda.

A személynevet tartalmazó összetételekből a kötőjelet két okból kell elhagyni. Egyrészt akkor, ha a közszói elemet is tartalmazó személynévhez összetételi utótag járul, pl.: Mátyás király terem. Az összetétel előtagja ilyenkor két különírt egységből tevődik össze, amelyben a második tag a személynévhez tartozik ugyan, de annak nem szerves része, ezért kötőjel nélkül kapcsoljuk őket egymáshoz: Mátyás király. A terem utótag a magyar helyesírás értelemtükröztető jellege miatt szintén kötőjel nélkül járul a Mátyás király szerkezethez. A kötőjelhasználat itt zavaró lenne, hiszen a szerkezet második (király) és harmadik (terem) tagjának összetartozására utalna, holott az összetétel a ’Mátyás királyról elnevezett terem’ jelentést közvetíti.

Másrészt akkor hagyjuk el a kötőjelet a személynevet tartalmazó összetételből, ha a személynév különírt szókapcsolattal lép nyelvtani viszonyba, pl.: Kazinczy Ferenc kiejtési verseny. A rendezvény hivatalos nevének rövid változatát azonban már kötőjellel írjuk, hiszen egyelemű személynév és közszói utótag kapcsolódik benne egymáshoz: Kazinczy-verseny.