Arab számmal vagy római számmal?

A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához az utóbbi időben több olyan kérdés is érkezett, amely az arab és a római számok használatára vonatkozott. Az érdeklődők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy arab vagy római számmal jelöljük-e a keltezésben a hónapokat, továbbá hogy melyik számtípust válasszuk az alap- és a középiskolai osztályok jelölésére, s hogy vannak-e olyan esetek, amikor az arab és a római számok egyaránt alkalmazhatóak.

A számok írásában az akadémiai szabályzat Egyéb tudnivalók fejezete igazítja el az írásgyakorlót. Az itt található átfogó szabályokat az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve A számok, a keltezés és a címzés fejezetben részletekre bontva magyarázza, miközben a szabályok alkalmazhatóságára helyezi a fő hangsúlyt.

Alapvető tudnivaló, hogy a számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal szokás írni: így jelöljük a tő- és a törtszámneveket, valamint a sorszámnevek bizonyos típusait (pl. keltezésben az évszámokat és a napokat, címzésben a házszámot stb.). A római számok használata jóval ritkább, mint az arab számoké, s mivel manapság visszaszorulóban vannak, alkalmazási körüket nehéz pontosan meghatározni. Következetesen csak néhány hagyományosnak mondható esetben fordulnak elő, s mivel ilyenkor szinte mindig sorszámneveket jelölnek, utánuk pontot kell tenni. Leggyakrabban uralkodók, pápák nevében (II. Erzsébet, XVI. Benedek), események megnevezésében (II. világháború, X. élőnyelvi konferencia), címzésben a kerületek és az emeletek számjelzéseként (V. kerület, Malom u. 2. IV. em.), valamint szakmai megnevezésekben (X. kromoszóma) használatosak.

Bizonyos esetekben arab és római számokat egyaránt alkalmazhatunk, pl.: 21. század vagy XXI. század, 2. kötet vagy II. kötet, 1. fejezet vagy I. fejezet. Az órák számlapján is egyszer arab, másszor római számok szerepelnek. A szabályzat abban az esetben javasolja – nem előírja! – a római számok használatát, ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló funkciójuk van. A keltezésben például az évszámot, valamint a napot mindig arab számmal írjuk, a hónap nevét viszont jelölhetjük arab számmal, de római számmal is: 2007. 5. 8. vagy 2007. V. 8. (egyéb variációk: 2007. május 8., 2007. máj. 8.). A magyar nyelvű címzésben az arab és a római számok használatának megkülönböztető szerepe van: a házszámot és az ajtószámot arab, az emeletszámot pedig római számmal jelöljük: Malom u. 2. IV. 3. A hagyományos (8 + 4 év) iskolarendszer felbomlása után az iskolai osztályok jelölését – mind a magyarországi, mind a szlovákiai szokásrend alapján – szintén arab számmal végezzük: 3. osztály, 4. a osztály vagy: 4/a osztály. Ez azt jelenti, hogy megszűnt az a gyakorlat, mely szerint az általános iskolai/alapiskolai osztályokat arab számokkal (és kisbetűkkel), a középiskolai osztályokat pedig római számokkal (és nagybetűkkel) különböztették meg egymástól.

Mint tudjuk, a római számírás rendszere jóval bonyolultabb az arab számok rendszerénél. Az, hogy a római rendszerben a nullának nincs jele, valamint hogy a római számírásmód nem ismeri a helyértéket, megnehezíti a nagyobb számok kifejezését és értelmezését. Nem véletlen tehát, hogy az európai matematika is akkor indult fejlődésnek, amikor a középkorban átvette az arab számokat. Az írásgyakorlat is egyszerűsége miatt részesíti előnyben az arab számrendszert. Minden gyakorlati dolog – időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adatok stb. – lejegyzésekor a könnyen áttekinthető arab számokat alkalmazza, míg a római számok használati körét egyre erőteljesebben szűkíti.