Ad: Ipolyság vendéglátóként gyenge hármasra vizsgázott

Ipolyság város vezetősége megdöbbenéssel olvasta az Új Szó július 30-i, hétfői számában az Ipolyságot elmarasztaló cikket, mely az írótábor helyszíneit, illetve a szálláshelyet kemény bírálattal illette, annak ellenére, hogy az írótábor szervezői személyesen választották ki az egyes helyszíneket, és előre megegyeztek a feltételekben, a cikkben említett „kényelmi nívó” biztosításában.

A cikk egyoldalúan mutatja be a tábor egyes mozzanatait, a várost említi elmarasztalóan anélkül, hogy érvényesült volna a korrektség alapelve: hallgattassék meg a másik fél is. A szerző egyáltalán nem tesz említést a cikkben említett problémák kiváltó okairól. Meg kell jegyezni, hogy a Piccolo Café vendéglátó-ipari egység nem a város tulajdona, hanem egy önálló vállalkozás, melynek működésébe a városnak nincs beleszólása. A cikk nem tesz említést arról a tényről, hogy a kávézó bérmentve több napon keresztül a résztvevők részére helyet biztosított a helyi vendégek kizárásával, illetve a bevétel minimalizálásával.

Minden vendéglő, úgy a Piccolo Café is igyekszik az előírt társadalmi normákat betartani és betartatni a vendégekkel is. A nyitva tartási idő betartása a vendéglátó-ipari egység vezetőjének felelőssége, melynek módosítása előre megegyezett feltételek alapján megoldható. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány négy napon keresztül szabad használatra bocsátotta a zsinagóga helyiségeit ingyen és bérmentve a rendezvény céljaira.

A város területén megvalósuló rendezvények nagy részéről előzetesen tájékoztatják a város vezetését, s amennyiben szükséges, társszervezői szerepet is vállal azzal a céllal, hogy könnyebbé tegye a szervezési munkát, illetve csökkentse a költségeket helyiségek, felszerelések bérmentes biztosításával.

A város vezetése az említett írótáborról utólagosan értesült. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a szervezők nem tartották fontosnak az előzetes információcserét, csak a médián keresztüli utólagos bírálat jutott el Ipolyság város vezetéséhez.

A szállás és étkeztetés biztosítását a szabadságról visszahívott diákotthoni személyzet biztosította. Nekik az volt a fő szempontjuk, hogy az ételt a megegyezés szerint a megadott időben és megfelelő minőségben a vendégek elé tálalják, s ezt követően a következő étkezést készíthessék elő. S mivel középiskolai diákotthonról van szó, az elszállásoltak más jellegű kívánságait nem volt módjukban teljesíteni. Ez talán érthető is, hogy a diákotthonban többletként legfeljebb tollat tudtak volna biztosítani az írótábor résztvevőinek, dugóhúzót sajnos nem.

A város vezetése nem zárkózik el a kritikus szó elől, ha az megalapozott, és körültekintően magában foglal minden szempontot. S talán az olvasót is jobban lekötötte volna az írótáborban zajló eseményekről szóló beszámoló, mint a szervezésből adódó „állítólagos hiányosságok” ecsetelése. Ilyen és ehhez hasonló cikkek megírásánál a szerző részéről fontosnak tartanánk a körültekintő tényfeltárást, elkerülve azt, hogy megalapozatlanul valaki negatív fényben legyen feltüntetve. Ezzel biztosíthatjuk a tisztelt olvasót, hogy Ipolyság városa minden hasonló jellegű rendezvényt szívesen fogad és támogat (betartván a társadalmi normák alapszabályait), s a város mint vendéglátó és házigazda mindig kiválóra vizsgázott, amit eddig az évek során elégedett rendezők és résztvevők igazolnak.

Lőwy János polgármester