A Tenet kultfilm és szemfényvesztés egyben

Christopher Nolan nem jelentkezik túl gyakran filmmel – köztudott róla, hogy többnyire évekig ül egy forgatókönyv felett. Kétségtelen, hogy eddigi alkotásai (Sötét lovag-trilógia, Tökéletes trükk, Eredet, Csillagok között – a teljesség igénye nélkül) a 21. század legnagyobb hatású és legnépszerűbb rendezői közé emelték őt. Imádja a kihívásokat, nem riad vissza a bonyolult történetvezetéstől, és mindig arra törekszik, hogy lenyűgözze nézőit a bonyolult, de ötletes sztorival és váratlan fordulatokkal. A lebutított blockbusterek korában mindig nagy élmény látni egy-egy komoly költségvetésből készített grandiózus ötletét és annak elsőrangú megvalósítását.

Nolan ellentábora ezzel szemben úgy tartja, hogy a rendező csak egy ügyes szemfényvesztő, aki gumicsontot dob a nézőknek és egyszerűen csak túlbonyolítja az izgalmas alapötleteket. Ami biztos, hogy a Tenet mindkét félnek bőségesen szolgáltat muníciót a vitához. A film egyrészt egy intelligens blockbuster: nagyszabású akciójelenetekkel teletűzdelt kémsztori (már-már úgy tűnik, hogy Nolan új műfajt teremt: a kémeposzt), másrészt viszont akarva-akaratlanul is érezni rajta a turpisságot és a hatásvadászatot. 

A rendező filmjeire jellemző módon a Tenetről sem szivárgott ki a megjelenés előtt túl sok információ. Az előzetesek szinte semmit sem árultak el a történetről, és ez nem véletlen: erre a filmre úgy érdemes beülni, hogy minél kevesebb dolgot tudunk a cselekményről. A történet szerint van egy kém, aki a modern kori hadviselés egy eddig ismeretlen formájával találkozik, amikor egy rejtélyes hadúr nyomába ered. Alapesetben ez édeskevés lenne a figyelemfelkeltéshez, de Nolanről már sokan tudják, hogy ennyiből is képes lenyűgözőt alkotni.
Világmegmentő főszereplő és eszelős főgonosz – ez alapján sokaknak jogosan James Bond jut majd eszébe, de szerencsére a Tenet sokkal komplexebb, mint bármelyik 007-es történet. A film legelején még úgy tűnhet, hogy a cselekmény a plutónium, vagy egy filmekben ezerszer látott biofegyver körül kering majd, de szerencsére a nagyszabású nyitójelenet után a rendező azonnal biztosít minket arról, hogy itt most másról van szó. Forradalmian új alapötletet és elsőosztályú megvalósítást kínál, és arra kér, tartsunk vele az úton. Többet akar adni a nézőnek egy izgalmas kémfilm fordulatainál. Agytornára hívja a nézőt, akinek igazi kihívás lesz kibogozni a rejtélyeket és megválaszolni a felmerülő kérdéseket a két és fél órás játékidő alatt.

Merthogy akad kérdés, nem is kevés. A film olyan gyors ütemben halad, hogy mozizás közben inkább csak arra érdemes vállalkozni, hogy a lépést tartsuk vele – arra már nem, hogy át is lássuk az egészet. A Tenet tucatnyi rejtélyt kínál, de csak nagyon kevés választ ad – és ezzel el is jutottunk az okhoz, ami miatt sokan azt mondják, szélhámosság, szemfényvesztés, blöff az egész.

A film nézése során még a rendező legnagyobb rajongóiban is fel fog merülni a gyanú, hogy át akarják verni. Hogy talán csak azért tűnik annyira bonyolultnak a cselekmény néhány ponton, mert nincs is semmi értelme. És való igaz: ha mozizás után nem szánunk legalább 20–30 percet a fontosabb mozzanatok elemzésére, könnyen becsapva érezhetjük magunkat.

Az sem ártott volna, ha Nolan belehelyez bizonyos mértékű filozofálást és spiritualitást ebbe a filmbe. A Tenet ugyanis pörgős, csavaros és akciódús, a lehetőségeihez képest olyan komplex akciófilm, amennyire csak lehet. De míg például Nolan korábbi mesterművében, az Eredetben ott volt az az ikonikus mondat, miszerint „mélyebbre kell mennünkˮ, itt ilyesmire hiába várunk. A pár lassabb ütemű párbeszéddel is inkább az információátadás a rendező célja, mintsem a moralizálás, vagy a mélyebb igazság keresése. És bár érthető, hogy nem spirituális irányból közelíti meg a témát, hanem az akciót helyezi középpontba, de a Tenetben gond nélkül elfért volna pár izgalmas gondolatmenet a felvázolt dolgok etikusságáról és a felépített mitológia érdekesebb részleteiről. Nem véletlen, hogy az imént az Eredetet említettem példaként, mivel a két film nagyon hasonló, épp csak ezen a ponton térnek el egymástól.

Rendkívül imponáló, hogy a Tenet végig felnőttnek tekinti nézőit, ugyanakkor zavaró, hogy mennyire görcsösen keresi kegyeinket. Nolan ezúttal tényleg minden lapot arra tett fel, hogy ámulatba ejtsen minket. Így azonban csak egy kártyavárat épített, ami bár egy-két napig biztosan megáll, de kérdéses, hogy meddig tart ki. A történet kibogozásával a film jó eséllyel azonnal bekerülhet a néző legnagyobb kedvencei közé. Ez az a film, amiért hosszú hónapok után érdemes visszatérni a moziba. Azt azonban ilyen távlatból nehéz megítélni, hogy kiállja-e az idő próbáját, mint az Eredet, vagy a Csillagok között.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére a filmre világszerte kíváncsiak a nézők, egy hét után már több mint 100 millió dollárt termelt. A rendkívül magas, 225 millió körüli költségvetés miatt még hosszú az út a sikerhez a jegypénztáraknál, de a következő hetekben a Tenet nem számíthat komolyabb konkurenciára a mozikban, így akár egy igazi sikertörténetté is válhat – akár Hollywood egyetlen 2020-as sikerévé.

Tenet. Amerikai akciófilm, 150 perc. Rendező: Christopher Nolan. Szereplők: John David Washington, Kenneth Branagh, Elizabeth Debicki, Robert Pattinson.