A tábor, ahol mindenki jó fej

Ebben az évben a vírushelyzet miatt kissé nehézkesen indultak a Minorma Mentortábor előkészületei, mindannyiunk örömére azonban kijelenthetjük: megvalósult, és hatalmas sikert aratott táborozók és mentoraik között egyaránt. Idén 26 középiskolás diáknak nyílt lehetősége életre szóló élményeket szerezni itt.

Zenészek, fotósok, képzőművészek, táncosok, színészek és írók foglalták el a rimakokovai Ipoly turistaházat, hogy osztozhassanak művésztársaikkal az alkotás örömében.

„Olyan műhelymunka, szabad gondolkodás folyik itt, ami által a fiatalok betekinthetnek egy-egy művészeti ágba mentoraik segítségével, így szerezve reálisabb képet jövőbeli álommunkájukról” – mondta Ivanics Júlia, a Minorma Polgári Társulás ügyvezetője.

A zenészek munkáját igazán különleges személyiség, Miquéu Montanaro segítette, akinek zene iránti lelkesedése sosem hagy alább. A provence-i származású vándorzenész tele van életkedvvel és energiával, tanítványait arra biztatja, hogy egymás ötleteire építkezve közösen alkossanak valami egészen újat. Eközben, vagyis alkotás közben különböző ritmusgyakorlatokat próbálnak ki, tapsolnak, dobognak, énekelnek.

A táncos csapat azon dolgozott Gyepes Bianka táncművész segítségével, hogy megtanulják mozgás által kifejezni az érzéseiket. 

„Csodálatos tábor ez! Három éve voltam itt először, és már akkor nagyon beleszerettem. Annyira feltöltő érzés, hogy csupa jó fej ember jár ide... Nagy fejlődési lehetőség, szinte hihetetlen, mi mindent össze lehet hozni öt nap alatt” – mondta Gyepes Bianka.

A színészek nagy várakozással érkeztek Kokovára. Béhr Márton színművésszel gördülékenyen haladt a munka, hogy aztán utolsó este egy ,,viccesen groteszk” jelenetet mutassanak be a Magyar zombi című darabból. A színészpalánták mentora arra törekedett, hogy minél több gyakorlatot mutasson meg a diákoknak. 

A fotósok, ahogy ez már hagyomány, ezúttal is bejárták a tábor környékét. Készültek képek a málineci víztározónál és az utekáči elhagyatott termoszgyárnál is. 

„Azért szeretem ezt a tábort, mert egy nagy családként tudunk együtt létezni. A részt vevő gyerekek minden évben ügyesek, barátságos a környezet, a tájat pedig imádom” – nyilatkozta mentoruk, Kápostáš Martin fotóművész.

A képzőművészekkel Török Bianka és Gyenes Gábor grafikusok foglalkoztak. Idén nem valamely konkrét ábrázolási, illetve képzőművészeti technika bemutatására és lehetséges elsajátítására koncentráltak, céljuk ezúttal a diákok alkotásvágyának felszabadítása volt, hogy spontán módon tudjanak alkotni, és ne féljenek a nagy vagy nagyobb formátumoktól. A tábor első napján egy kollektív munkát készítettek, hogy a fiatalok jobban megismerjék egymást. Az is cél volt továbbá, hogy élményszerűvé tegyék az alkotást, miközben igyekeztek finomítani a táborozók látásmódján is.
A kreatív írás kategória munkáját Bőd Titanilla újságíró és Veres István író, újságíró, a Vasárnap munkatársa segítette. Történetekkel, beszélgetésekkel, szakmabeli eligazodást és íráskészséget fejlesztő különböző feladatokkal betekintést nyerhettünk abba, milyen az újságíró élete és munkája. Az is kiderült, hogy néha egy rendszám nélküli Felíciában jönnek a legjobb ötletek. A tábor utolsó napjára sikerült megszerkesztenünk egy tábori újságot, amelynek a címe idén az lett: Bemászhatunk?
Az alkotás és munka mellett sok olyasmi is történt a tábor résztvevőivel, ami máshol ilyen formában nem megvalósítható. Keresztelőt szerveztünk egy fából faragott medvének, swinget tanultunk, slam poetry estet tartottunk, holdfelkeltét néztünk. Próbáltuk megragadni az élményszerzés összes lehetőségét. A táborban eltöltött hat napra visszatekintve elmondhatjuk, sikerült. 

Tóth Kitti
A szerző a mentortábor kreatív írás szekciójának résztvevője volt